Egészség


Ebben a szakaszban feszegetett kérdések:

  • "A növényi étrend / vegán étkezés egészségtelen, húsra szüksége van a szervezetünknek."
  • "Sokkal nehezebb vegánként egészségesen étkezni, annyi mindenre oda kell figyelni."
  • "Ismertem olyan vegát/vegánt, akinek hiánybetegsége lett..."
  • "Honnan viszel be elég fehérjét?"
  • "B12-vitamin csak a húsban van..."
  • "Vashiányos leszel!" 
  • "És az Omega-3?"
  • "Kalcium nélkül a vegánoknak gyengék a csontjaik..."

Válaszok:

1. "A növényi étrend / vegán étkezés egészségtelen, hiszen húsra szüksége van a szervezetünknek."

Az [Ausztrál Dietetikusok Szövetsége], [Kanadai Dietetikusok Szövetsége], a [Physicians Comittee for Responsible Medicine], a [British Dietetics Association], és az [Academy of Nutrition and Dietetics] is azon az állásponton van, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend minden életkorban (beleértve a gyerekkort és az idősebb kort is), és állapotban (beleértve a szoptatás és terhesség időszakát is) teljes körű és kielégítő az ember számára. A Pécsi Tudományegyetem nemrég az Orvosi Hetilapban jelentetett meg egy [tanulmányt a növényi étrend előnyeiről], és ők is ezen a véleményen voltak. Sőt, ők a cikkben a növényi étrendet bizonyos tipikus mai népbetegségek (elhízás, szív-érrendszeri és tumoros megbetegedések, magas vérnyomás, cukorbetegség, csontritkulás stb.) kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartották.

Emellett a [British Dietetics Association] szerint: "Alacsonyabb kockázattal jár a szívbetegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, egyes rákos megbetegedések és a magas koleszterin szint tekintetében. Ez amiatt lehet, mert ezek az étrendek kevesebb telített zsírt, kevesebb kalóriát tartalmaznak, és gazdagabbak rostokban, fitonutriensekben/fitokemikáliákban (ezeknek védő tulajdonságokkal rendelkezhetnek) , mint a nem-vegetáriánus étrendek."

A [Kanadai Dietetikusok Szövetsége] amellett foglalt állást, hogy "az egészséges vegán étrendnek megannyi egészségre gyakorolt pozitív hatása ismert: alacsonyabb arányban fordul elő az elhízás, a szívbetegségek, a magas vérnyomás, a magas vérkoleszterinszint, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos rákos megbetegedések."

Tovább megyek, a [John Hopkins Közegészségtudományi Iskola] a következőt mondja: "Meggyőző tudományos bizonyítékok rámutatnak a túlzott húsfogyasztás, különösen a vörös- és a feldolgozott húsok és a szívbetegségek, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, bizonyos típusú rákos megbetegedések és korai elhalálozások kapcsolatára. A zöldségben, gyümölcsben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben gazdag étrend segíthet megelőzni ezeket a betegségeket, és számos más egészségügyi előnnyel is járhat. [...] Az USÁ-ban fogyasztott a fehérjetartalmú ételek többsége hús, vagy egyéb állati eredetű termék, melyekben gyakran magas a telített zsír és koleszterin tartalma, ellentétben a tápanyagban gazdag, és az egészségünkre jó hatással lévő növényi alternatívákkal (pl. bab, borsó, lencse, szója termékek, diófélék és magvak)."

Az [American Journal of Clinical Nutrition] szerint pedig: "A nagyon alacsony húsfogyasztást vizsgálva a hat tanulmányból négynél azt figyelték meg, hogy jelentősen csökkent az elhalálozás veszélye. [...] Az észak-amerikai és az európai felnőttek jelenlegi jelenlegi kohortadatai azt mutatják, hogy azok körében, akik nagyon kevés húst fogyasztanak, tovább élnek."

A Harvard Health Publication pedig két tanulmányt is közzétett már a témában. Az [egyikben] ezt írták: "A húsfogyasztás és a vastagbélrák kapcsolatát vizsgáló tanulmány méta-analíziséből arra jutottak, hogy a jelentős mennyiségű vörös hús fogyasztása 28%-kal, a feldolgozott húsok nagy mennyiségű fogyasztása pedig 20%-kal növeli a kockázatot."
A [másikban] pedig ezt: "Úgy látszik az 'egészséges húsfogyasztás' egy oximoron lett [...] A tanulmány szerint azok, akik a legnagyobb mennyiségű vörös húst fogyasztották, általában fiatalabban hunytak el, és ennek gyakrabban volt az oka a keringési rendszer megbetegedései és a rák [...] még akkor is, ha a kutatók ellensúlyozták az egészségtelen életmód hatásait, az elhalálozások és a húsfogyasztás továbbra is összefüggésben álltak."

A [Physicians Committee for Responsible Medicine] ezt is kijelentette: "Két összefüggés rendre megjelenik a daganatos megbetegedéseket vizsgáló kutatásokban: a zöldségek és a gyümölcsök segítenek csökkenteni, a hús, az állati és a zsíros termékek pedig gyakran kockázatnövelő tényezőként jelennek meg. [...] Nem meglepő, hogy a vegetáriánusoknak van a legkisebb esélye a daganatos megbetegedésre, jelentősen kisebb, mint a húsevőknek."

Ezek mellett például az [American Association of Clinical Endocrinologists] is állást foglalt az ügyben, illetve [itt] is olvashattok további információkat a témával kapcsolatban.

Ezek után kijelenthetjük, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend nemcsak megfelelő lehet minden életkorban és állapotban, hanem tipikus mai népbetegségekkel szemben nyújt segítséget a hatékony megelőzéshez, és segíthet kezelni is ezeket a betegségeket.

Köszönöm a fordításokat Szűcs Péternek!

2. "Sokkal nehezebb vegánként egészségesen étkezni, annyi mindenre oda kell figyelni"

A hangsúly a megfelelően összeállított étrenden van minden esetben, a fenti szövegben is, akárhogy is táplálkozik az ember. És abban szerintem minden józan gondolkozású ember egyetért, hogy sem húst fogyasztva, sem vegaként, sem pedig vegánként nem lehet random étkezni egészségesen. Az, hogy valaki megfelelően táplálkozzon, az utánajárást (megfelelő alapanyagok), tudást és időt (tudás megszerzése, ételkészítés stb.) igényel - akármit is fogyaszt. 

Amikor vegán lettem, kíváncsiságból megnéztem a [CRONOMETEREN] egy átlagos húsevő napomat, egy átlagos vega napomat és az aktuális vegán étkezéseimet, és magasan a vegán étkezéseim győztek egészségesség, tápanyagbevitel és több más szempontból is. A mindenevő életmódom pedig csúfos kudarcot vallott, pedig jól emlékszem, hogy miket ettem akkoriban (pedig már lassan 10 éve annak), és pontosan állítottam össze a naplót. Sőt, akkoriban ugyanehhez a magassághoz sokkalta több kiló társult, így még rosszabb lehetett a helyzet, mint amivel most szembesültem.

Jelenleg már annyira megszoktam ezt az életmódot, hogy miből mennyit ideális fogyasztani, hogy már semmilyen plusz időt és energiát nem igényel tőlem az, hogy vegánként egészségesen táplálkozzak. Amíg változtattam, persze, utána kellett bizonyos dolgoknak járni, de ez természetes, egy egészségtelen mindenevőből odafigyelő táplálkozásra váltó embernél is legalább ennyi idő, amíg beletanul mindenbe.

És akkor szeretném levonni a következtetést: ha ugyanakkora erőfeszítés vegánként egészségesen étkezni (mert én ettem húst, voltam vega, vagyok vegán, így tudom a különbségeket és hasonlóságokat), ha ugyanolyan ízleteseket lehet enni így is (ma is olyat vacsoráztam, hogy csak na), akkor miért ne azt válasszuk, amivel nem ártunk? Ez itt a kérdés, és innentől csak kifogásokat lehet keresni. 

3. "Ismertem olyan vegát/vegánt, akinek hiánybetegsége lett..."

A te érvelési hibád az [anekdotikus érvelés]. Én meg ismerek olyan húst fogyasztó embert (rengeteget), aki vashiányos, szívbetegségben halt meg, rossz az emésztése stb. Úgyhogy szerintem hívjuk inkább segítségük a tudományt, és olvasd el a legelső pontba írt rövid szöveget! Mindemellett kijelenthetjük, hogy a drogériák és a gyógyszertárak polcai roskadoznak a különböző táplálékkiegészítőktől, és egyet érthetünk abban, hogy nem a vegánok miatt van így. Ha pedig a húst evőknek is ennyi plusz vitaminra lehet szüksége ahhoz, hogy egészségesen éljenek, akkor miről beszélünk?

4. "Honnan viszel be elég fehérjét?"

Ebben a [KORÁBBI CIKKEMBEN] elég részletesen írtam erről. Ha elolvasod a cikket, akkor láthatod, hogy az elméleti rész első pontja végig a fehérjével foglalkozik (tudományos források tucatjait felsorakoztatva), illetve a második fejezetben, a gyakorlati résznél pedig meg tudod nézni egy napi étrendemet, illetve alatta a cronometer.com adatbázis alapján mért eredményem (ami nem pontos, mert a szejtán aminosav profilja nincs benne a rendszerben, csak az összes fehérjetartalma, tehát a lizin kivételével az összes aminosav értéke sokkalta magasabb lett a gyakorlatban, mint ami a képen látszik). Eszerint összesen a fehérjeszükségletem 239%-osan elégítettem ki pusztán növényi étrenddel, többek között csicseriborsóval, teljes kiőrlésű tésztával, szejtánnal, zabkásával, zabtejjel, más gyümölcsökkel és zöldségekkel:

5. "B12-vitamin csak a húsban van..."

Ebben a [KORÁBBI CIKKEMBEN] elég részletesen írtam erről. Eszerint a B12-vitamint baktériumok termelik. Nem az állatok, nem is a növények termelik, hanem kizárólag bizonyos baktériumok. Ezen baktériumok alap esetben gyakorlatilag szinte bárhol megtalálhatóak lennének: a talajban, az ivóvízben, illetve az ételeink körül is. [...] Olyan procedúrákat használunk mind a mezőgazdaságban, mind az állattartásban, mind a lakosság étel- és ivóvíz-ellátásában, ami ellehetetleníti e baktériumok életben maradását. Az állatok táplálékkiegészítő formájában kapják ezt a vitamint, és ezen keresztül fogyasztják el az emberek. Az étrend-kiegészítők korában, amikor a drogériák és patikák polcai roskadoznak a különböző étrend-kiegészítőktől, amikor a netre beírod és 3 perc alatt megrendeled azt, amit keresel, szerintem elég barbár dolog egy állatba juttatni mesterségesen a B12-vitamint, majd az állatot megölni és megenni, ahelyett, hogy mi magunk vennénk magunkhoz közvetlenül. És ez nem azért van, mert az emberi szervezet alkalmatlan a növényi étrendre, hanem azért, mert az emberi behatás következtében már nem tudjuk honnan természetes módon magunkhoz venni a B12- vitamint. 

6. "Vashiányos leszel!"

Ebben a [KORÁBBI CIKKEMBEN] elég részletesen írtam erről is az elméleti résznél. Azonban a legérdekesebb része ennek a témának: "Az Egyesült Királyság Élelmiszer Szabványügyi Hivatala (FSA) a 2003-as Országos Élelmiszer- és Táplálkozási Felmérésen vizsgálta a vasforrásokat, és megállapította, hogy az összes (hem és nem-hem) vas 17%-a húsból származott, 3% a halból, és 1%-a tejtermékekből. A táplálékban a vas túlnyomó többsége (több mint 75%) növényi alapú élelmiszerekből származik. Egy friss vizsgálat összehasonlította 33 000 húsevő, 10 000 hal fogyasztó, 18 000 vegetáriánus és 2500 vegán vasbevitelét, és megállapította, hogy a vegánok rendelkeznek a legmagasabb bevitellel. Ezt követték a hal fogyasztók és a vegetáriánusok, a húsevőké volt a legalacsonyabb vas bevitel." Forrás: [LINK]

7. "És az Omega-3?"

[ITT] találhatsz egy nagyon jó cikket a témáról, amit egy nemzetközi végzettséggel rendelkező táplálkozási tanácsadó és személyi edző írt, és olyan forrásokat használtak fel, mint az Integrative Medicine, US National Libary of Medicine National Institut of Health, Camprige University stb:

"Az egyik legfontosabb dolog, amit ma elmondok nektek az az, hogy valójában szinte az összes fontos tápanyagot a növények termelik meg. Miért is? Mert ők képesek a napsugarak energiáját felhasználni. Ők gyártják az összes aminosavat, mivel képesek megkötni a nitrogént a levegőből. Ők gyártják szinte az összes cukrot (a laktózt leszámítva), mert képesek például megkötni a szén-dioxidot a levegőből. Vajon mi a helyzet az omega-3 zsírsavval? A növények ezt is képesek gyártani, egészen pontosan alfa-linolénsavat (ALA) készítenek. Ezt az omega-3 zsírsavat felhasználva az állatok képesek hosszabb szénláncú omega-3 zsírsavakat gyártani. Ilyenek például az EPA és DHA. Ezek, amik igazán fontosak az agyunk szempontjából.

[...]

Honnan szerzik a halak az omega-3-at? Ha algára gondoltál, akkor eltaláltad. Most használjuk fel azt a tudást, amit már megtanultunk. Rendben, van egy jó dolog, ami miatt érdemes lenne enni halat, de mi van még a halban? Van benne esetleg valami, amit nem szeretnénk bevinni a szervezetünkbe? Igen, van, nem is egy dolog: tele van biológiailag felhalmozódó méreganyagokkal, mint a PCB. (forrás a cikkben) Sőt, nehézfém is található benne, nem is kevés (pl.: higany).(forrás a cikkben) Mi lenne, ha a halakat békén hagyva inkább olyan forrásból vinnénk be az omega-3 zsírsavakat, amik nem tartalmaznak rossz dolgokat?

[...]

A szereveztünk képes az ALA-t DHA-vá alakítani. A tanulmányokban azt is olvashatjuk, hogy az átalakítás hatékonysága nő, ahogy egyre hosszabb ideig nem viszünk be külső forrásból DHA-t."

8. "Kalcium nélkül a vegánoknak gyengék a csontjaik..."

Erről részletesen az [ÉTELEK MENÜPONTBAN] írtam, de itt is összefoglalnám gyorsan.

A fenti Cronometer.com-os képen a napi kálciumszükségletemet meghaladóan fedezte a zabtejem, a zabkásám és az ebédre evett szejtánom. Egyéb nagyon jól hasznosuló, magas kalcium tartalmú ételek többek között: mák, szezámmag, mandula, bizonyos ásványvizek, bizonyos növényi "tejek", spenót, dió, zabpehely, mángold.

Emellett Medical Online egy érdekes kutatásra hívja fel a figyelmet: Karl Michaëlsson és munkatársai, a svédországi Uppsala University kutatói szerint a nagy mennyiségű tej fogyasztása nem erősíti, hanem egyenesen gyengíti a csontokat, sőt idő előtti elhalálozáshoz is vezethet. A kutatók több mint 61 ezer nőt és 45 ezer férfit követtek 11 éven keresztül, és azt figyelték meg, hogy minél több tehéntejfogyasztásról számolt be valaki, annál nagyobb valószínűséggel tört el a csontja a vizsgálat időtartama alatt. A kockázat a nők esetében volt a legnagyobb.

Majd ajánlanám figyelmetekbe a statisztikák tanulmányozását: érdemes megnézni, hogy mely országokban a legmagasabb az egy főre jutó tejfogyasztás, majd azt is, hogy mely országokban a legmagasabb a csontritkulás/csonttörés aránya. Érdekes eredményre juthatunk: a tejfogyasztással szinte egyenesen arányosan nőnek ezek a problémák.

Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézete az Orvosi Hetilapban megjelentetett egy állásfoglalást a növényi étrenddel kapcsolatban, amiben a növényi étrendet bizonyos tipikus mai népbetegségek, többek között a csontritkulás kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartották az elhízás, a szív- és érrendszeri problémák, a tumoros megbetegedések, a magas vérnyomás és a cukorbetegség mellett.

A tejet mellőzésére felszólító dietetikusok szerint a csontritkulást jelentősen meg lehet előzni olyan növényi táplálékokkal, amelynek köztudottan magas a kalciumtartalma, mint például a kelkáposzta, a mák, a tökmag, a mogyoró, a mandula, a petrezselyemzöld, a szója, a dió, a spenót, a sóska, a brokkoli vagy más zöld levelű növények és a hüvelyesek. A tudományos cikkek felhívják arra is a figyelmet, hogy a csontok egészségének megóvásának legjobb módja, ha sportolunk, mind gyerek-, mind felnőttkorban.

*****

Nem kaptál választ a kérdésedre? Nézd meg más kategóriákban is [ITT] vagy vedd fel velem a [KAPCSOLATOT], és szívesen válaszolok neked! 

[VISSZA A GYAKORI KÉRDÉSEKHEZ