Ételek
Ebben a szakaszban feszegetett kérdések:
- "A vegánok szóján élnek."
- "A tej élet, erő, egészség!" (Spoiler: A kisbocinak, de nem az embernek.)
- "A vegán étrend unalmas, egyhangú legelés..."
- "Miért eszel húsimitációt?"
Válaszok:
1. "A vegánok szóján élnek (és a férfiaknak melle nő)."
Egy nagyon téves elképzelés, hogy a vegánok szóján élnek. Én például két-három hétig is simán megvagyok szója vagy szója tartalmú élelmiszer fogyasztása nélkül. Ha például megnézitek azt a cikksorozatomat, amiben egy héten keresztül bemutattam, hogy miket eszek, láthatjátok, hogy egyetlen szója tartalmú élelmiszert nem ettem (emellett olcsón kijöttem, kevés időt töltöttem a konyhában és minden szükséges tápanyagot bevittem a szervezetembe), ezt [ITT] meg tudjátok nézni, alul pedig a nyilakkal sorra végignézhetitek az összes napot.
Ellenben az állat, amit elfogyasztotok, az többségben szóján él az ipari tartásban, és a legtöbb húst tartalmazó ételben megtalálható a szója (olvasd el az összetevőket, és meglepődsz). Egy átlag húst fogyasztó ember sokkal több szóját eszik, mint egy átlagos vegán. És ennek a környezetkárosító oldalát is érdemes lehet megvizsgálni, mivel a legtöbb szóját takarmánynak termelik, erről itt írtam a harmadik pontban itt írtam: az Amazonas irtásáért kb 80-90%-ban a hús-, tej- és tojásipar felelős, mert takarmányt termesztenek az adott területen, ezzel kiszorítva az ott élő vadállatokat és rengeteg más kárt okozva. Ráadásul ez nem területspecifikus probléma, Magyarországon vett állati eredetű élelmiszerek is ugyanúgy felelősek ezért. Az Agrotrend szerint: "Magyarország takarmánypiaca mintegy 4 millió tonna, a legfontosabb fehérjenövény a szója, amely nélkülözhetetlen a takarmány előállításához. Az országba évente 550-600 ezer tonna import szója érkezik, főként a dél-amerikai országokból, a termény 95 százaléka génmódosított. Európába 34-35 millió tonna szója kerül be, amelyből csupán mintegy 1,5 millió tonna GMO-mentes."
Egyébként a szója a köztudomásban a fitoösztrogén miatt káros. Szeretném jelezni, hogy ez nem ennyire egyszerű, ehhez ajánlom ezt az interjút: [Zizi kalandjai: Növényi-alapú étrendről, szójáról, vitaminokról, szakmáról... - interjú Szabó Zoltán dietetikussal]
2. "A tej élet, erő, egészség!"
Sajnos hosszan kell erről írnom, mivel egy gyerekkorunk óta belénk nevelt hiedelmet kell megcáfolnom. Szögezzük le az elején: nem lesz tőle erős a csontunk. Sőt, azokban az országokban a legnagyobb a csontritkulásos betegek, csonttörések száma, ahol a legtöbb állati tejet fogyasztják. Forrás: [TheBMJ]; [US National Library of Medicine National Institutes of Health]
A tej nemhogy erősíti a csontokat, egyenesen összefüggésbe hozható a csontritkulással, bizonyos daganatos megbetegedésekkel és a cukorbetegséggel is, ezért így utólag visszanézve nekem az a legbizarrabb, hogy valaha fogyasztottam tejterméket (anyukám tején kívül). Nem elég, hogy felnőttként is tejet ittam, egy másik faj anyatejét, ami ráadásul nem jelent egészségügyi előnyt, de helyette számos kockázatot jelent. (És közben elhittem, hogy erre szükségem van.)
Például a Medical Online egy érdekes kutatásra hívja fel a figyelmet: Karl Michaëlsson és munkatársai, a svédországi Uppsala University kutatói szerint a nagy mennyiségű tej fogyasztása nem erősíti, hanem egyenesen gyengíti a csontokat, sőt idő előtti elhalálozáshoz is vezethet. A kutatók több mint 61 ezer nőt és 45 ezer férfit követtek 11 éven keresztül, és azt figyelték meg, hogy minél több tehéntejfogyasztásról számolt be valaki, annál nagyobb valószínűséggel tört el a csontja a vizsgálat időtartama alatt.
Majd ajánlanám figyelmetekbe a statisztikák tanulmányozását: érdemes megnézni, hogy mely országokban a legmagasabb az egy főre jutó tejfogyasztás, majd azt is, hogy mely országokban a legmagasabb a csontritkulás/csonttörés aránya. Érdekes eredményre juthatunk: a tejfogyasztással szinte egyenesen arányosan nőnek ezek a problémák.
Mivel a tehenek is - ahogy minden emlős - saját tejét az utódai táplálása érdekében termeli, a tej önmagában természetesen is tartalmaz bizonyos mennyiségű növekedési hormont, például az úgynevezett inzulinszerű növekedési hormont (IGF-1 és 2). Ezek anélkül is kimutathatók, hogy a tehenek bármilyen külső hormonkezelést kaptak volna. A hormonok az utód növekedését segítik elő, ugyanakkor ez a tulajdonságuk az embernek már korántsem kedvez. A kutatások szerint a pasztőrözés - azaz a hőkezelés - nem befolyásolja a tej IGF-hormon-tartalmát. Mivel az IGF jó részét nem tudjuk lebontani, hanem átjut a bélfalon, a rendszeres tej- és tejtermékfogyasztás felnőttekben 10-20%-kal, gyermekekben 20-30%-kal megemeli az IGF-szintet. A kutatások ugyanis arra mutattak rá, hogy ezek a hormonok elősegítik a korai pubertás, a cukorbetegség, valamint a rák kialakulását. A New England Journal of Medicine szerint Finnország vezet az egy főre eső tejfogyasztásban, és ott a legnagyobb arányú az inzulinfüggő cukorbetegek száma is.
Jessica Outwater 1997-ben riasztó összefoglalót közölt a Medical Hypothesisben: egy 25 ezer főre kiterjedő norvég vizsgálatban a napi 3 liter tejet fogyasztóknál - a napi másfél decit fogyasztókhoz képest - háromszoros volt a mellrák kockázata. Éppen ezek miatt számomra ez a legbizarabb mind közül. Pláne annak a tekintetében, hogy a tehenek bélgázai milyen ártalmasak. Ugye ha mindenki a szomszéd faluból szeretne tejet, ahol nem veszik el a kisbocit (aki megissza a tejet), akkor sokkal, de sokkal több tehénre lenne szükség már ahhoz is, hogy a mai igények töredékét fedezni tudjuk. Az meg szintúgy hatalmas környezetszennyezés valami olyanért, amiről napról napra világosabb, hogy inkább káros, mint használ.
A Pécsi Tudományegyetem nemrég az Orvosi Hetilapban jelentetett meg egy tanulmányt a növényi étrend előnyeiről, és ők ez az életmódot bizonyos tipikus mai népbetegségek (elhízás, szív-érrendszeri és tumoros megbetegedések, magas vérnyomás, cukorbetegség, csontritkulás stb.) kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartották. Igen, a csontritkulás megelőzéséhez és kezeléséhez a tejtermékek elhagyása egy jó irány.
Mindenhonnan ömlik ránk, hogy a kálcium miatt van szükségünk a tejre, de nekem például a minap a cronometer.com-on a napi bevitt tápanyagmennyiségem kálciumszükségletét többszörösen meghaladóan fedezte a zabtejem, a zabkásám és az ebédre evett szejtánom. A tejet mellőzésére felszólító dietetikusok szerint a csontritkulást jelentősen meg lehet előzni olyan növényi táplálékokkal, amelynek köztudottan magas a kalciumtartalma, mint például a kelkáposzta, a mák, a tökmag, a mogyoró, a mandula, a petrezselyemzöld, a szója, a dió, a spenót, a sóska, a brokkoli vagy más zöld levelű növények és a hüvelyesek. A tudományos cikkek felhívják arra is a figyelmet, hogy a csontok egészségének megóvásának legjobb módja, ha sportolunk, mind gyerek-, mind felnőttkorban.
Forrás: [LINK]
3. "A vegán étrend unalmas, egyhangú legelés..."
Bármilyen íz pótolható. Ma már ugyanolyan piskótát, sütiket, gyrost, de akár hamburgert is tudok csinálni, mint amilyeneket régen ettem. Sőt, sokkal több új ízzel, ízkombinációval és fűszerrel ismerkedtem meg mióta vegán vagyok.
Aki azt mondja, hogy a vegánok legelnek, vagy unalmas ételeket esznek, az valami olyanról nyilatkozik negatívan, lenéző szavakkal, amit ezek szerint nem is ismer. Hiszen ha ismerné, akkor tudná, hogy igen sok mindent csinálunk, de legelni nem szoktunk. Így néz ki például egy random ebédmenü az egyik kedvenc helyemen: Bazsalikomos sárgabarack leves kókusztejjel (nyers), karfiolos vöröslencse krémleves, mexikói kukorica puffancsok lime-os koriander szósszal és citrusos quinoával, magyaros-"tejszínes" gombapaprikás rozmaringos tepsis parázsburgonyával vagy őszibarackos sárgadinnye leves (hideg, nyers), citrusos zöldspárga krémleves, fokhagymás teriyaki tofu sóskamártással és hagymás burgonyával, cukkinis zeller lepények mediterrán paradicsom szósszal és "sajtos" polentával.
Illetve itt egy rövid válogatás pár rendkívül gusztusos és finom vegán ételből:
Sőt, ebben a videóban húst fogyasztó emberek kóstoltak vegán és nem vegán termékeket, és sokról nem tudták megmondani, hogy melyik tartalmaz tejet/húst/tojást, és melyik nem. (Természetesen ilyenkor sok múlik az adott étel minőségén.)
De akár az előző pontban említett cikksorozatomat is megnézhetitek. :)
4. "Miért eszel húsimitációt, ha már nem akarsz húst enni?"
Mielőtt bármit is írok ezzel kapcsolatosan, nagyon fontos leszögezni, hogy a veganizmus egy állatjogi mozgalom, nem pedig egy diéta. Nem arról van szó, hogy nem szeretjük/szerettük a hús ízét (bár ilyet is ismerek), hanem arról, hogy elutasítjuk az állatok tárgyként kezelését, kihasználását, megkínzását és meggyilkolását. A veganizmus ennyi és nem kevesebb vagy több.
Mivel a legtöbb vegán nem vegetáriánusként vagy vegánként született és nőtt fel, ezért bizony hozzászoktunk bizonyos ízekhez. Ezek az ízek pedig aztán valakinek jobban hiányoznak, valakinek kevésbé. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ebben az esetben sem a hús, tej vagy tojás hiányzik nekünk, hanem az ízvilág. Éppen ezért többen vannak, akik megpróbálják ezeket a termékeket (mindet vagy csak néhány kedvencüket) elkészíteni az állatok kihasználása és meggyilkolása nélkül.
Mert a húsnak leginkább olyan íze van, ahogy fűszerezed és ahogy utána elkészíted, alig van a különben íze. Tehát nem a hús ízét kívánjuk, hanem az ízvilágot, és nem lehet a kettő közé egyenlőségjelet tenni. Én például 11 éve nem ettem húst, ma már vegán vagyok majdnem három éve. A gondolat, hogy egy élőlényt megegyek: undorít. Egyszer véletlenül (vagyis pontosabban egy becsapás áldozataként) "sikerült", vissza is jött, mert a világ leggusztustalanabb dolgának tartom, hogy egy állatot megegyek, számomra a marha vagy a tyúk ugyanúgy nem "ennivaló", ahogy a kutyám vagy egy ember sem az. De magával az ízvilággal nincs bajom, otthon szoktam szejtánszeletet rántani, tofuból túrós süteményt készíteni és még csicseriborsórántottát is szoktam reggelizni néha. Mégis, ha az utcán elmegyek egy gyrosos mellett, forog a gyomrom. De amikor hazajövök, és itthon gyros illat fogad, akkor azonnal megkívánom (vegán háztartásban élünk), mert nem az állatot látom már akkor benne, hanem a kegyetlenségmentes, igazán finom ízeket.
Mindemellett nagyon fontos hozzátenni, hogy nem kötelező ilyet enni, ez is csak egy opció. Ha valaki vegán szeretne lenni és nem vágyik ezekre a megszokottan fűszerezett ételekre, akkor nem muszáj ezeket fogyasztania, de nagyon sokan vannak, akik nem tudnának ezekről lemondani, számukra pedig ezek a termékek nagyon jó alternatívát nyújtanak, hogy lemondások nélkül is élvezhessék a növényi étrendet: ami mindenképpen az állatok érdekét is szolgálja. Úgy gondolom, hogy az ilyen termékek bevezetése, terjedése és népszerűsítése mindenképpen a vegán mozgalom és az állatok érdekeit szolgálja.
Nem az az igazi kérdés, hogy a vegánok miért esznek műhúst, kölestúrót és társait. Az igazi kérdés valójában az, ha ugyanazt vagy hasonló ízt előállíthatunk sokkal kisebb ökológiai lábnyommal és egy állat megkínzása, meggyilkolása nélkül, akkor miért választják néhányan még mindig a kevésbé fenntartható, kegyetlenebb verziót?
*****
Nem kaptál választ a kérdésedre? Nézd meg más kategóriákban is [ITT] vagy vedd fel velem a [KAPCSOLATOT], és szívesen válaszolok neked!