Testfelépítés, vércsoport és evolúció

Ebben a szakaszban feszegetett kérdések:

• "De mindenevő a fogazatunk/bélrendszerünk..." 
• "És az evolúció?" 
• "De az ősember is evett húst/az ősember agya is a hústól fejlődött..."
• "Nem lehetek vegán, mert nullás vércsoportú vagyok."
• "Nem lehetek vegán, mert fehérjetípus vagyok."
• "Akkor miért nem kérődzök?"

Válaszok:

1. "De mindenevő a fogazatunk/bélrendszerünk..."

A mindenevő fogazatunk egy evolúciós előny. De az, hogy mindenevők vagyunk, nem azt jelenti, hogy mindent ennünk is kell, hanem hogy szélsőséges körülmények között tudunk alkalmazkodni és mindent tudunk enni. De ez nem jelenti azt, hogy az az ideális állapot. Például egy eszkimó főleg húst tud enni, de az átlagos életkora és egészségügyi állapota sokkal rosszabb, mint a vegyes étrenden élőknek hasonló társadalmak esetén. Ezzel szemben például a generációk óta növényi étrenden élő hetednapi adventisták átlagosan 7-10 évvel élnek tovább és sokkal jobb életminőségben, mint a környezetükben élő nem hetednapi adventisták. Sőt, amint egy hívő felhagy a hite által megkövetelt életmóddal (aminek része a növényi étrend) várhatóan ugyanolyan életkilátásoknak néz elébe, mint azok, akik a környezetében nem adventisták, úgyhogy még csak nem is szerencsésen öröklődő génekről van szó. És támasztja mindezt alá kb. 300 tanulmány. Az adventistákról szóló tudományos vizsgálatok több mint 60 éves múltra nyúlnak vissza. Az első tudományos közlemény 1954-ben íródott, azóta pedig több mint 300 kutatás taglalta az adventista életmód előnyeit és tanulságait.

Emellett az Ausztrál Dietetikusok Szövetsége, a Kanadai Dietetikusok Szövetsége, a Physicians Comittee for Responsible Medicine, a Brit Dietetikusok Szövetsége, és a több, mint százezer dietetikust számláló Academy of Nutrition and Dietetics is azon az állásponton van, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend minden életkorban (beleértve a gyerekkort és az idősebb kort is) és állapotban (beleértve a szoptatás és terhesség időszakát is) teljes körű és kielégítő az ember számára. A Pécsi Tudományegyetem Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézete pedig az Orvosi Hetilapban közölt egy tanulmányt a növényi étrend előnyeiről, ami szintén ezt támasztotta alá. Sőt, ők a cikkben a növényi étrendet olyan bizonyos tipikus mai népbetegségek kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartották, mint az elhízás, a szív-érrendszeri és tumoros megbetegedések, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a csontritkulás. Ugyanezt támasztotta alá többek között a fenti szervezetek mellett a Harvard Health Publication két kutatása, a John Hopkins Közegészségtudományi Iskola, az American Journal of Clinical Nutrition és a JAMA International Medicine is egy tanulmányában. Továbbá ne feledkezzünk meg arról, hogy már a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet is közzétette az állásfoglalását a vörös és feldolgozott húsok karcinogén hatásairól.

Éppen ezért kijelenthetjük, hogy "mindenevőségünk" egy evolúciós előny, aminek nagyon sokszor hasznát vettük az emberiség történelme során, de most valójában a növényi étrend lenne számunkra a legfontosabb, hiszen a vegyes étrenddel tönkre tesszük az élőhelyünket és az egészségünket egyaránt.

Innentől fogva a fogazatunk vagy a bélrendszerünk nem lehet érv, csak kifogás.

 2. "És az evolúció?"

Ahogy fentebb is leírtam a mindenevő fogazatunk egy evolúciós előny. De az, hogy mindenevők vagyunk, nem azt jelenti, hogy mindent ennünk is kell, hanem hogy szélsőséges körülmények között tudunk alkalmazkodni és mindent tudunk enni. De ez nem jelenti azt, hogy az az ideális állapot. Például egy eszkimó főleg húst tud enni, de az átlagos életkora és egészségügyi állapota sokkal rosszabb, mint a vegyes étrenden élőknek hasonló társadalmak esetén. Ezzel szemben például a generációk óta növényi étrenden élő hetednapi adventisták átlagosan 7-10 évvel élnek tovább és sokkal jobb életminőségben, mint a környezetükben élő nem hetednapi adventisták. Sőt, amint egy hívő felhagy a hite által megkövetelt életmóddal (aminek része a növényi étrend) várhatóan ugyanolyan életkilátásoknak néz elébe, mint azok, akik a környezetében nem adventisták, úgyhogy még csak nem is szerencsésen öröklődő génekről van szó. És támasztja mindezt alá kb. 300 tanulmány. Az adventistákról szóló tudományos vizsgálatok több mint 60 éves múltra nyúlnak vissza. Az első tudományos közlemény 1954-ben íródott, azóta pedig több mint 300 kutatás taglalta az adventista életmód előnyeit és tanulságait.

Emellett, ha az evolúcióról beszélünk, fontos megjegyezni, hogy annak része és alapja, hogy annak a legmagasabb a túlélési esélye, aki a legjobban alkalmazkodik. Mivel az ember jelenleg önmaga alól falja fel a bolygót, amiről tudományos forrásokat [EBBEN A CIKKEMBEN] találtok, ezért a legjobb túlélési esélyünk, hogy ezt nem tesszük meg, és növényi étrendre váltunk. Tehát az evolúció pont a vegánság felé mutat. 

3. "Az agyunk a hús miatt fejlődött, és az ősember is evett húst."

Igaz, hogy az ősember is evett húst, de az agyunk nem (csak) a hús miatt fejlődött. Nem azt mondom, hogy a hús fogyasztása nem játszott szerepet ebben a folyamatban, mert szerepet játszott, de nem ez volt a legfontosabb része a folyamatnak. Illetve ez nem igazolhatja a mai döntéseink helyességét.

Nagyon sokáig azt gondolták, hogy a hús evés miatt fejlődött az agyunk. De az agy legnagyobb valószínűség szerint nem csak a fehérjétől fejlődik, hanem a glükóztól is. Szénhidrátoktól és omega-3 zsírsavakban gazdag ételektől. Mindemellett a hőkezelés is szerepet kaphatott ebben. A kutatók eddig úgy vélték, hogy a húsfogyasztás terjedésével párhuzamosan indult el az agytérfogat növekedése, de egy újabb kutatás most arra utal, hogy a növekedés egy másik élelmiszercsoportnak is köszönhető, mégpedig az egyszerű keményítőben gazdag gumós növényeknek (mint például a mai burgonya, de természetesen nem a mai értelembe vett krumpliról van ám szó).

A szakértők úgy vélik, hogy a szénhidrát fogyasztása - különösen keményítő formájában - létfontosságú volt az emberi agy fejlődése szempontjából az elmúlt néhány millió évben. A keményítő könnyen hozzáférhető volt az ősemberek számára a gumós növények, valamint a különféle magvak, bizonyos gyümölcsök és diófélék formájában. Az új kutatás szerzői régészeti, antropológiai, genetikai, fiziológiai és anatómiai adatok ötvözésével jutottak arra a következtetésre, hogy a szénhidrát fogyasztás kulcsszerepet játszott az emberi agy fejlődésében. A tudomány eddig azt hangsúlyozta, hogy az emberi agy térfogatának rohamszerű növekedését az állati fehérjéknek és a főzés megjelenésének köszönhetjük a legutóbbi két millió évben, és a keményítőben gazdag növények szerepét jórészt figyelmen kívül hagyták.A Barcelonai Autonóm Egyetem munkatársai Dr. Karen Hardy vezetésével kutatásukban annak legfontosabb okait tárták fel, miért játszott kulcsszerepet a keményítőben gazdag étrend az emberi fejlődésben. Először is, az emberi agy a test napi energiatartalékának akár 25 százalékát, és a vércukor akár 60 százalékát is felhasználhatja. Bár a glükóz-szintézis más forrásokból is végbe mehet, ezek nem különösen hatékonyak, tehát ezt a rendkívül magas glükózszükségletet alacsony szénhidráttartalmú étrenddel nem lehetett volna kielégíteni. Ezt a szükségletet részben a főzés megjelenése segített kielégíteni. Az emberek a nyers keményítőket nem tudják jól megemészteni, főtt formában viszont a keményítők elveszítik kristályos szerkezetüket, és így a szervezetünk könnyebben fel tudja szívni a tápanyagokat. A tűzön főzés megjelenése számos tápanyagot hozzáférhetővé tett az emberek számára, és sokkal változatosabb étrend követését tette lehetővé. Ide tartoztak a kemény, keményítőben gazdag gyökérnövények is.

A kutatók a The Quarterly Review of Biology szaklapban megjelent tanulmányukban azt is kihangsúlyozták, hogy az emberek hat nyálamiláz génnel rendelkeznek, míg a többi főemlős csupán kettővel, ami szintén elősegíti a keményítő megemésztését. Bár e többlet gének megjelenésének pontos időpontja nem ismert, az elemzések arra utalnak, hogy valamikor az utóbbi egymillió évben következhetett be. Dr. Hardy elmondta, hogy a főzés elterjedése és a nyálamiláz gének megsokszorozódása után megnőtt az agy és a magzat számára elérhető étrendi glükóz mennyisége, ami pedig felgyorsította az agy méretének növekedését. Ez az ugrásszerű növekedés valamikor 800 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett. A szakértő szerint a húsfogyasztás valószínűleg csak elindította ezt a folyamatot, rendkívüli intelligenciánkért azonban a keményítőtartalmú főtt ételek fogyasztása és a nyálamiláz gének megsokszorozódása felelős együttesen.

Források: [The University of Sydney], [Hardy K The Importance of Dietary Carbohydrate in Human Evolution], [archaeology.org], [University of Chicago Press Journails], [Neuroscience News]

Emellett ezt a gondolatot egyszer [CSIRKEVIN] is nagyon szépen megválaszolta, tőle idéznék: "Az őseink elítélték a melegeket, az őseink elítélték a feketéket, az őseink rabszolgákat tartottak, az őseink világháborút robbantottak ki, az őseink bottal ütötték egymás fejét, az őseink nőket erőszakoltak, az őseinknek nem volt Internetük és ennyi tanulási lehetőségük, stb... Tényleg mindenben a múltra akarunk hasonlítani? Nem akarunk inkább élni a mai, modern világ lehetőségeivel és fejlődni mindenben? Egészségesebben élni és új világképet építeni? Mert szerintem kellene.

Számos hipotézis létezik a korai ősök ételeiről, és hogy milyen hatásai voltak általános egészségi állapotukra és az evolúciós hatásaira. Az igaz, hogy állatokat ettek vagy öltek meg a túlélésért, de az is igaz, hogy nem mindig ettek húst és nem is pazaroltak semmit. Rengetegszer volt a történelemben olyan kor, amikor a Föld - akkoriban még csekély - lakosságának nagy része hatalmas mennyiségű és választékú növényi étrenden élt.

Még ha tudnánk is pontosan, hogy mi minden történt az evolúció hajnalén, akkor is abszurd lenne több tízezer éves szokások alapján megítélni a mai világot és a mai, fejlődő szokásokat. Valójában manapság már orvosi kutatások százai azt mutatják ki, hogy az állati húsok és váladékok fogyasztása káros számunkra, és már tudjuk, hogy az állatok mértéktelen tenyésztése pusztító a Földön.

Ezenkívül a húst evők nem veszik figyelembe a fontos etikai pontokat; Nevezetesen, hogy a történelem nem egyenlő az igazolással. Őseink tettei közül ma már sok dolgot találhatunk problémásnak. Ők például rabszolgákat tartottak. Tehát logikátlan arra következtetni, hogy ami a múltban történt és még ma is él, azt továbbra is táplálni kell és fenntartani.

4. "Nem lehetek vegán, mert nullás vércsoportú vagyok."

A vércsoportdiétát már rengetegszer cáfolták tudományosan, csak pár példa rá:

1. "Kutatásunk és elemzéseink során semmit sem támasztotta alá a vércsoportdiéta hipotézisét. Forrás: [NCBI: ABO Genotype, 'Blood-Type' Diet and Cardiometabolic Risk Factors]

2. Ez a második kutatás már címében is sokat sejtett, ugyanis az nagyjából lefordítva azt jelenti, hogy a vércsoportdiéta alátámasztásához szükséges bizonyítékok hiányosak. Közben pedig ezt olvashatjuk benne: "Jelenleg nem létezik olyan bizonyíték, ami alátámasztaná és igazolná a vércsoportdiéta vélt előnyeit." Forrás: [NCBI: Blood type diets lack supporting evidence: a systematic review]

3. A harmadik is hasonló következtetésre jutott: a vércsoportdiéta hipotézisének alátámasztásához szükséges bizonyítékok hiányosak [...] ezekből következően feltételezhető, hogy a vércsoport diéta mögötti teória nem állja meg a helyét. [Pubmed: ABO Genotype Does Not Modify the Association between the "Blood-Type" Diet and Biomarkers of Cardiometabolic Disease in Overweight Adults]

Nincs semmilyen összefüggés a vércsoportunk és a számunkra ideális ételek között.

5. "Nem lehetek vegán, mert fehérjetípus vagyok."

Attól függetlenül, hogy mit gondolunk az anyagcseretípus-diétáról, ez nem lehet jogos és reális érv a veganizmus ellen, ugyanis a növényi étrendnek rengeteg verziója közül választhat az, aki szeretne a környezet vagy az állatok érdekében növényi étrendre váltani:

• Növényi ketogén diéta
• Növényi paleo
• Fehérje alapú növényi étrend
• Teljes értékű növényi étrend (ez a tapasztalataim alapján kb. 60-80%-ban szénhidrát alapú)
• 80-10-10
• Nyersvegán

És bőven tudnánk még tovább sorolni azokat a lehetséges opciókat, ahogyan a növényi étrend összeállítható. Éppen ezért az, hogy milyen anyagcseretípusba tartozol, nem befolyásolja azt, hogy válthatsz-e növényi étrendre vagy vegán életmódra.

6. "Akkor miért nem kérődzök?"

Nem minden növényevő állat kérődző is egyben, ez csak a párosujjú patásokra igaz. Ha a kezedre és a lábadra nézel, mindjárt megleled a választ arra, hogy miért nem kérődzöl. :)

*****

Nem kaptál választ a kérdésedre? Nézd meg más kategóriákban is [ITT] vagy vedd fel velem a [KAPCSOLATOT], és szívesen válaszolok neked!

[VISSZA A GYAKORI KÉRDÉSEKHEZ]