Válasz az Agrárszektor cikkére

2019.05.10

Már korábban is láttam, de a minap privát üzenetben is megkerestek azzal, hogy mit szólok a cikkhez, és fogok-e írni ezzel kapcsolatosan. Mivel az Agrárszektor oldalán megjelent "Kiszámoltuk: a vegánoknak sok mindenben igazuk van" c. írás több tévedést és pontatlanságot is tartalmaz, ezért már a megjelenése után reagáltam rá Facebookon. Ezt a reakciót egészítem ki nektek a mai cikkemben, de a rendszeres olvasóim némi ismétlést is találhatnak ebben az irományban.

Tisztelt Agrárszektor szerkesztősége!

Személy szerint nagyon örülök neki, hogy megírták ez a cikket, így az Agrotrend után[LINK1];[LINK2] önök is foglalkoztak a problémával. Hogy miért kell mégis helyesbítést kérnem Önöktől? Mert ugyan önök írták, hogy a vegánok érveiben van némi túlzás, a cikkük több csúsztatást és rengeteg túlzást is tartalmazott. Ezekre szeretnék most reflektálni.

Kezdjük azzal, hogy a legnagyobb tévedés ott van a cikkben, hogy azt állítják, szükségünk van valamennyi húsra, illetve a jól összeállított növényi étrendet bonyolultnak és drágának állítják be. Ezzel szemben tudományosan, elméletben és gyakorlatban is mindegyik állításuk egyszerűen cáfolható. Mégis a téves felvetéseikkel nem megalapozott, az olvasóik számára félrevezető konklúzióra jutnak.

Tudományosan igazolt tény, hogy a növényi étrend tökéletesen kielégítő lehet az emberi szervezet számára: Az Ausztrál Dietetikusok Szövetsége, a Kanadai Dietetikusok Szövetsége, a Physicians Comittee for Responsible Medicine, a Brit Dietetikusok Szövetsége, és a több, mint százezer dietetikust számláló Academy of Nutrition and Dietetics is azon az állásponton van, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend minden életkorban (beleértve a gyerekkort és az idősebb kort is) és állapotban (beleértve a szoptatás és terhesség időszakát is) teljes körű és kielégítő az ember számára. A Pécsi Tudományegyetem Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézete pedig az Orvosi Hetilapban közölt egy tanulmányt a növényi étrend előnyeiről, ami szintén ezt támasztotta alá. Sőt, ők a cikkben a növényi étrendet olyan bizonyos tipikus mai népbetegségek kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartották, mint az elhízás, a szív-érrendszeri és tumoros megbetegedések, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a csontritkulás. Ugyanezt támasztotta alá többek között a fenti szervezetek mellett a Harvard Health Publication két kutatása, a John Hopkins Közegészségtudományi Iskola, az American Journal of Clinical Nutrition és a JAMA International Medicine is egy tanulmányában. Továbbá ne feledkezzünk meg arról, hogy már a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet is közzétette az állásfoglalását a vörös és feldolgozott húsok karcinogén hatásairól.

Továbbá a generációk óta növényi étrenden élő hetednapi adventisták átlagosan 7-10 évvel élnek tovább és sokkal jobb életminőségben, mint a környezetükben élő nem hetednapi adventisták. Sőt, amint egy hívő felhagy a hite által megkövetelt életmóddal (aminek része a növényi étrend) várhatóan ugyanolyan életkilátásoknak néz elébe, mint azok, akik a környezetében nem adventisták, úgyhogy még csak nem is szerencsésen öröklődő génekről van szó. És támasztja mindezt alá kb. 300 tanulmány. Az adventistákról szóló tudományos vizsgálatok több mint 60 éves múltra nyúlnak vissza. Az első tudományos közlemény 1954-ben íródott, azóta pedig több mint 300 kutatás taglalta az adventista életmód előnyeit és tanulságait.

A tudomány válasza egyértelmű: ugyan azt nem mondják, hogy "csak és kizárólag a növényi alapú táplálkozás a helyes", azt igen, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend sokkal több előnnyel jár(hat) a vegyes étrendhez képest.

Ehhez mire van szükség? Gabonafélékre, hüvelyesekre, magokra, zöldségekre és gyümölcsökre. Nem csak lisztre. Éppen ezért, amikor ezt írják, nagyon erősen csúsztatnak és félinformációk alapján vonnak le téves következtetéseket: "A búza kalóriatartalma 2,5-szeresen múlja felül a marhahúsét, ám csak a 10-13 százaléka a fehérje. A WHO ajánlása szerint egy felnőtt férfinak (80 kg) naponta minimum 55 grammnyi fehérjét kell elfogyasztania, de inkább 70 grammra van szüksége. A konyhánkba kerülő 100 grammnyi nyershúsban átlagosan 20 gramm tiszta fehérje van, míg 100 gramm búzalisztben 10, vagyis nagyjából fele annyi. Ez azt jelenti, hogy kétszer annyi búzából akár fedezhetjük is a fehérjeigényünket. 70 gramm fehérjéhez 700 grammnyi lisztet kellene elfogyasztanunk,ami horribilis mennyiségnek tűnik, de nem hangzik sokkal jobban a 350 gramm tiszta hús elfogyasztása sem. Nem véletlen, hogy táplálkozásunk ennél sokkal színesebb: többféle növényi és állati termék kombinálásával könnyen teljesíthető a szükséges napi energia- és fehérjebevitel. Mindkét tápláléknak megvannak a maga előnyei: míg a növény rostban és nyomelemekben gazdag, ezáltal az emésztést és az enzimműködést is segíti, addig az állati termékek fehérjemennyisége és -összetétele könnyen hasznosítható táplálékforrás a szervezet számára."

Ez a levezetés így teljes mértékben csúsztatás. Több okból is:

  1. Kiválasztottak egy olyan élelmiszert, amit a lehető legritkább esetben esznek az emberek (vegánok és nem vegánok) önmagában, így ezzel számolni a lehető legnagyobb csúsztatás.
  2. Egy olyan élelmiszert választottak, aminél vannak sokkal magasabb fehérjetartalmú növényi élelmiszerek.
  3. Egy olyan élelmiszert választottak példának, amit az egészséges étkezésre törekvők alapvetően kerülnek, ezzel negatív csengést adva a növényi eredetű fehérjének, miközben rengeteg ennél magasabb fehérjetartalmú, egészségesebb növényi fehérjeforrást is bemutathattak volna. (Például vörösbab stb.)
  4. Egyetlen (általában sohasem önmagában fogyasztott) élelmiszer összetételén akartak bemutatni valami ennél sokkal bonyolultabbat, összezavarva az olvasóikat. Ez semmi esetre sem következetes, miközben önök állítják azt, hogy a vegánok túloznak. Pedig a fehérje kérdését nem lehet egy random növényi élelmiszer vizsgálatával lezárni. 

Az emberek számára összesen 22 létfontosságú (fehérjeépítő) aminosav van, ebből mindössze csak 9 esszenciális, ami azt jelenti, hogy a szervezet nem tudja előállítani, vagyis külső forrásból (élelmiszerekből) kell bevinnünk azokat. Ezek közül az összes megtalálható a növényekben, bizonyos növényekben sokkal magasabb arányban, mint az állati eredetű élelmiszerekben. Az igaz, hogy az aminosavprofiljuk eltér az állati eredetű élelmiszerekétől, de mivel nem csak egy-két növényt fogyasztunk, hanem nagyon sokat, megfelelően összeállított növényi étrenden lehetetlen nem elegendő és megfelelő arányú fehérjét fogyasztani.

Csak egy példa: 100 g búzasikér a marhahús fehérjetartalmának többszörösét tartalmazza. Az igaz, hogy az aminosavprofilja lysine-ben hiányos, de ha mellette mást is eszem (mondjuk készítek magamnak szejtánt, babkrémmel, burgonyával és valamilyen friss, nyárias salátával), mindjárt minden szükséges esszenciális aminosavat bevittem a szervezetébe és sokkal több (és jobb minőségűbb) fehérjét fogyasztottam, mintha húst ettem volna, ráadásul nem egy WHO által is rákkeltőnek kikiáltott élelmiszert fogyasztottam.

Hiszen ha tovább megyünk ennél, akkor említhetjük azt is, hogy a JAMA International Medicine egy tanulmányában azt vizsgálta, hogy a különböző eredetű fehérjebevitel milyen összefüggést mutat az elhalálozással. A tanulmány szerint az az állati fehérje fogyasztása növeli a szív- és érrendszeri betegségek miatti elhalálozást, ezzel szemben viszont a növényi fehérje csökkenti ennek az esélyét. A kutatók ezért felhívják a figyelmünket arra, hogy a fehérjeszükségletünket egészségesebb növényi forrásokból fedezni. Illetve más szervezetek állásfoglalásairól is írtam részletesen [EBBEN] a cikkemben.

Majd ezzel folytatták: "Ma a legtöbb táplálkozási tanácsadó úgy véli, hogy ha hetente csak egyszer-kétszer ennénk húst - ahogy azt elődeink is tették -, azzal is bőségesen fedeznénk fehérjeszükségletünket, ám az állati termékek (tojás, sajt, vaj stb.) fogyasztása naponta ajánlott."

Mivel a hús kérdésére már kitértem, már csak a tejtermékekre reagálnék. 

Környezetvédelmi oldalról ezt írni hatalmas öngól, hiszen a tejtermeléshez nemcsak fel kell nevelni az állatot, hanem éveken keresztül életben is tartani, ami ugye a cikkükben elhangzottak alapján, rettentő környezetszennyező megoldás.

Egészségügyi szempontból pedig először a józan ész és logika alapján: az embernek emlősként valóban szüksége van anyatejre, de csak addig, amíg a saját édesanyja szoptatja. Ezek után már nincs. Pláne nincs szüksége egy bizonyos faj, forralt, feldolgozott, kezelt anyatejére. Valljuk be, igen érdekes lenne, ha az ember lenne az egyetlen emlős, ami egy bizonyos tápanyagot csak egy bizonyos, másik faj (feldolgozott) anyatejéből tudna bevinni a szervezetébe miután amúgy elvileg már nem lenne szüksége anyatejre, hiszen az édesanyja leválasztotta. Nem igaz?

De nem csak a logikus megközelítés mondatja ezt velem, tudományos szemszögből is ugyanerre juthatunk. Sőt, szögezzük le az elején: nem lesz a tejtől erős a csontunk. Sőt, azokban az országokban a legnagyobb a csontritkulásos betegek, csonttörések száma, ahol a legtöbb állati tejet fogyasztják. Források: [TheBMJ]; [US National Library of Medicine National Institutes of Health]

Pontosan, a tej nem erősíti a csontokat, sőt egyenesen összefüggésbe hozható a csontritkulás mellett bizonyos daganatos megbetegedésekkel és a cukorbetegséggel is.

Például a Medical Online egy érdekes kutatásra hívja fel a figyelmet: Karl Michaëlsson és munkatársai, a svédországi Uppsala University kutatói szerint a nagy mennyiségű tej fogyasztása nem erősíti, hanem egyenesen gyengíti a csontokat, sőt idő előtti elhalálozáshoz is vezethet. A kutatók több mint 61 ezer nőt és 45 ezer férfit követtek 11 éven keresztül, és azt figyelték meg, hogy minél több tehéntejfogyasztásról számolt be valaki, annál nagyobb valószínűséggel tört el a csontja a vizsgálat időtartama alatt.

Mivel a tehenek is - ahogy minden emlős - saját tejét az utódai táplálása érdekében termeli, a tej önmagában természetesen is tartalmaz bizonyos mennyiségű növekedési hormont, például az úgynevezett inzulinszerű növekedési hormont (IGF-1 és 2). Ezek anélkül is kimutathatók, hogy a tehenek bármilyen külső hormonkezelést kaptak volna. A hormonok az utód növekedését segítik elő, ugyanakkor ez a tulajdonságuk az embernek már korántsem kedvez. A kutatások szerint a pasztőrözés - azaz a hőkezelés - nem befolyásolja a tej IGF-hormon-tartalmát. Mivel az IGF jó részét nem tudjuk lebontani, hanem átjut a bélfalon, a rendszeres tej- és tejtermékfogyasztás felnőttekben 10-20%-kal, gyermekekben 20-30%-kal megemeli az IGF-szintet. A kutatások ugyanis arra mutattak rá, hogy ezek a hormonok elősegítik a korai pubertás, a cukorbetegség, valamint a rák kialakulását. A New England Journal of Medicine szerint Finnország vezet az egy főre eső tejfogyasztásban, és ott a legnagyobb arányú az inzulinfüggő cukorbetegek száma is.

Jessica Outwater 1997-ben riasztó összefoglalót közölt a Medical Hypothesisben: egy 25 ezer főre kiterjedő norvég vizsgálatban a napi 3 liter tejet fogyasztóknál - a napi másfél decit fogyasztókhoz képest - háromszoros volt a mellrák kockázata.

A fentebb említett tanulmány, amit a Pécsi Tudományegyetem nemrég az Orvosi Hetilapban jelentetett meg, ugyanezt támasztja alá, hiszen ők ez a diétát bizonyos tipikus mai népbetegségek, többek között a csontritkulás kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartották. Igen, a legfrissebb kutatások szerint a csontritkulás megelőzéséhez és kezeléséhez a tejtermékek elhagyása egy jó irány.

Sőt, amíg a tejipar megtévesztő kutatásokat közöl, amíg a Magyar Dietetikus Országos Szövetsége a Danone egyik partnere, amíg a MODOSZ egyik vezető szerepét a Bábel Sajt Kft.  egyik embere tölti be, amíg hatalmas állami támogatásokat kap ez a szektor, addig tudományos érvekre támaszkodó, forráskritikus emberként nem tarthatóak ezek a kutatások és szervezetek releváns irányadónak a témában, ha közben szemmel láthatóan a józan ésszel mennek szembe. 

Majd ezzel folytatják: "Az állatokat valóban azért tartjuk, hogy "termeljenek". Igaz ugyan, hogy Európa a világ legszigorúbb állatjóléti előírásaival bír, ezen akkor sincs mit szépíteni. Amíg az ember hús, tejet, vajat, tojást, sajtot igényel, szükség van az állattartásra."

Pont ezt akarja a vegán mozgalom elérni: hogy az emberek végre belássák az egyértelműt, miszerint nincs szükség az állatok kizsákmányolására. Ez az igény felesleges, káros, így a fejlődés érdekében elhagyandó.

Ezután ezt írják: "Ha már szintetikus fehérjével fogunk táplálkozni, ez nem lesz kérdés."

Miért kellene szintetikus fehérjével táplálkozunk a jó minőségű, egészséges, növényi alternatíva helyett? Fentebb is kiderült, hogy nem kell szintetikus- vagy (véleményem szerint) undorító rovarfehérjére várni, miközben a megoldás már régóta itt van az orrunk előtt, ha hajlandóak vagyunk változtatni a vásárlási szokásainkon.

Később ezt lehet olvasni a cikkben: "Addig azonban fontos tudni, hogy a környezeti erőforrások és az állatok védelme egyszerre nem valósítható meg, legalábbis a világ jelenlegi húsigénye mellett. Minél szabad tartású a csirke, annál több energiát használ el a szaladgálásra, vagyis annál több takarmányra is vízre lesz szüksége a termeléshez."

Pont ezért a veganizmus a lehető legjobb megoldás: a cikkükben elhangzott téves információkkal ellentétben tudományos tény, hogy a növényi étrend egészséges, ráadásul ez az egyetlen megoldás, ahol a környezet védelme és az állatok védelme egyszerre kivitelezhető és nem kell a kettő közül választani.

Egyébként érdekesség, hogy egy 2016-os Nature tanulmányban (természettudományos szakfolyóirat-család, impaktfaktora: 41.577) bebizonyították, hogy még 2050-re is elegendő mennyiségű élelem jutna mindenkinek akár organikus termelés mellett egy gyengébb terméshozamú évben is az erdőirtásokat megállítva, ha mindenki növényi étrenden élne. 

Majd így folytatták: "Ugyanakkor az is kiderül belőle, hogy ha fele annyi húst eszünk, mint most, akkor bőven "belefér" a biohús is, nem kell hogy szembe kerüljünk a lelkiismeretünkkel. A kérdés ilyenkor mindig az, hogy meg tudjuk-e ezt fizetni."

Az igazság az, hogy a fele ennyi hús sem állatbarát megoldás, csak fele annyi állat ölnek meg és azok talán valamivel jobban éltek közben. De annak a levágott másik "felének" ez teljesen irreleváns. Ugyanis humánus gyilkosság és boldog husi nem létezik, csak egy vevővakító marketing húzás, mivel az összetétel második fele kizárja az elsőt. Ahogy egy kutya torkát is helytelen elvágni akármilyen boldog élete volt előtte, úgy egy disznóét is, ha ehetünk helyette ezer más dolgot és még az egészségünket és a környezetet sem veszélyeztetjük.

Emellett szeretnék egy nagyon súlyos logikai hibára rávilágítani: Tehát például kicsi helyen tartani egy állatot kegyetlenség, azonban a torkukat elvágni már nem az. Nem érzik az ellentmondást abban, hogy az állatnak a jó élethez van joga, de az élethez már nincs? Nem nonszensz ez egy kicsit? 

Az egyetlen módszer ahhoz, hogy egy állatszerető ember ne kerüljön szembe a lelkiismeretével az, hogy nem támogatja az állatok kizsákmányolását és meggyilkolását. Minden más csak a lelkiismeret megnyugtatását célozza, de nem kezeli a problémát.

Végezetül a cikkük konklúziójára reagálnék, és pontról pontra megcáfolnám azt, amire Önök jutottak a csúsztatások mentén:

  1. "Kevesebb húst eszünk, amivel csökkentjük a természeti erőforrások igénybevételét. Az állati termékeket - biológiai természetünkből fakadóan - lehetőleg ne iktassuk ki az étrendünkből." - Ezzel szemben a valóság: nyugodtan ki lehet iktatni az állati eredetű élelmiszereket az étkezéseinkből, semmilyen probléma nem származik ebből megfelelően összeállított növényi étrend mellett, sőt, rengeteg előnnyel is járhat, mindamellett sokkal környezettudatosabb és állatbarátabb megoldás emellett dönteni.
  2. "Ha a korábbi húsmennyiséget felezni is tudjuk, akkor átválthatunk a természetesebb tartású állatok fogyasztására is. Ellenkező esetben csak ártunk új szokásunkkal a globális környezetnek."- Ezzel a ponttal értek a legjobban egyet, azonban azért itt is fontos megjegyezni, hogy ha elhagyjuk az összes állati eredetű élelmiszert, sokkal környezettudatosabb döntést hozunk és ebben az esetben már nem kell választani az állatok és a környezet védelme között, így mindenképpen ez a lehető legjobb irány azok számára, akiknek mind a kettő fontos.
  3. "Ha csak növényi forrásból étkezünk, akkor az ökológiai szempontból jobb, mint a húsevés, viszont nagyon ügyelni kell a kiegyensúlyozott tápanyagbevitelre. Az állati termékek teljes értékű pótlása nehéz - és költséges - feladat egy biológiailag mindenevő faj életében." - Ezzel szemben mi is az igazság? A fentiek alapján nagyon jól tudjuk már, hogy egyáltalán nem nehéz pótolni az állati eredetű élelmiszereket az egészségünk szempontjából. De mi a helyzet a költségekkel? Mik adják a teljes értékű növényi étrend alapjait? Gabonafélék, hüvelyesek, magok, zöldségek és gyümölcsök adják ennek az étrendnek a gerincét, amik között mindig találni olcsó, helyi és környezettudatos alternatívát.

Ezt cáfolja az is, amit fent írtam, de az a cikksorozatom is, amiben egy hétig írtam és fényképeztem, hogy miket eszek, az mennyibe kerül és mindezek tápanyagtartalmát is megosztottam az olvasóimmal.

Őszintén remélem, hogy a fentiek tükrében javítják a cikkük tévedéseit és a jövőben alaposabban utánajárnak azoknak a kérdéseknek, amelyek kapcsán tollat ragadnak.

Üdvözlettel:
Juhász Anita Diána
cruelty-free-beauty.hu