Miért legyél vegán?

2019.01.11

Rengetegszer írtam már erről a kérdésről, de ha már eljött az új év és fogadalmat teszel, az legyen az, hogy részletesen utánanézel annak, hogy mi a veganizmus és a növényi étrend, miért fontos és milyen érvek szólnak mellette. Ha pedig meggyőzött, akkor adj neki egy esélyt!

Ebben a cikkemben nagyon kevés új információ hangzik majd el, azonban ezek a tények eddig más-más cikkekben szerepeltek, most a ti kedvetekért fésültem össze egy hosszabb-rövidebb bejegyzés erejéig. Egyébként egyszer írtam egy hasonló posztot, de az még elég kezdetleges volt, ezért most megírtam ezt. 

Alapként szögezzük le, hogy ugyan több szempontból is megközelítem a kérdést, a veganizmus egy állatjogi mozgalom, nem egészségügyi törekvés vagy környezetvédelmi lépés. Ennek ellenére ezeken a területeken is sok érv szól a növényi étrend mellett.

Egészségügyi szempontok:

Az Ausztrál Dietetikusok Szövetsége, a Kanadai Dietetikusok Szövetsége, a Physicians Comittee for Responsible Medicine, a Brit Dietetikusok Szövetsége, és a több, mint százezer dietetikust számláló Academy of Nutrition and Dietetics is azon az állásponton van, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend minden életkorban (beleértve a gyerekkort és az idősebb kort is) és állapotban (beleértve a szoptatás és terhesség időszakát is) teljes körű és kielégítő az ember számára. A Pécsi Tudományegyetem Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézete pedig az Orvosi Hetilapban közölt egy tanulmányt a növényi étrend előnyeiről, ami szintén ezt támasztotta alá. Sőt, ők a cikkben a növényi étrendet olyan bizonyos tipikus mai népbetegségek kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartották, mint az elhízás, a szív-érrendszeri és tumoros megbetegedések, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a csontritkulás. Ugyanezt támasztotta alá többek között a fenti szervezetek mellett a Harvard Health Publication két kutatása, a John Hopkins Közegészségtudományi Iskola, az American Journal of Clinical Nutrition és a JAMA International Medicine is egy tanulmányában. Továbbá ne feledkezzünk meg arról, hogy már a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet is közzétette az állásfoglalását a vörös és feldolgozott húsok karcinogén hatásairól.

A Harvard Health Publication két tanulmánya egyikében megállapították, hogy a jelentős mennyiségű feldolgozott- és vöröshúsfogyasztás 20-28%-kal megnöveli a vastagbélrák kockázatát, a másikban pedig szó szerint azt írták, hogy "az egészséges húsfogyasztás egy oximoron lett", ugyanis akik nagyobb mennyiségű vörös húst fogyasztottak, azok általában fiatalabban hunytak el keringési rendszer megbetegedései és rák következtében. Még akkor is, ha egészségesen éltek, a húsfogyasztás és az elhalálozás összefüggésben állt egymással. A Physicians Committee for Responsible Medicine pedig megállapította, hogy a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos kutatásokban két összefüggés rendszeresen megjelenik: az állati eredetű termékek és zsírok kockázatnövelő tényezők, míg a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása segít csökkenteni a daganatos megbetegedések esélyeit. Szerintük "nem meglepő, hogy a vegetáriánusoknak van a legkisebb esélye a daganatos megbetegedésre, jelentősen kisebb, mint a húsevőknek." Továbbá ne feledkezzünk meg arról, hogy a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet is közzétette már az állásfoglalását a vörös és feldolgozott húsok karcinogén hatásairól.

Emellett a Brit Dietetikusok Szövetsége szerint a növényi étrend csökkenti a szívbetegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, egyes rákos megbetegedések és a magas koleszterin szint kockázatát. A Kanadai Dietetikusok Szövetsége és a John Hopkins Közegészségtudományi Iskola pedig megerősíti ugyanezt.

Az American Journal of Clinical Nutrition pedig szó szerint leírja, hogy hat tanulmányból négynél megfigyelhető, hogy az alacsonyhúsfogyasztás csökkenti a korábbi elhalálozás veszélyét. Az észak-amerikai és az európai felnőttek jelenlegi adatai alapján azok, akik kevesebb húst fogyasztanak, azok tovább is élnek. Továbbá a JAMA International Medicine egy tanulmánya alapján az állati eredetű fehérje bevitele növeli az esélyt arra, hogy az adott egyén szív- és érrendszeri betegségekben elhalálozzon, míg a növényi eredetű fehérje csökkenti ezt az esélyt.

Emellett a generációk óta növényi étrenden élő hetednapi adventisták átlagosan 7-10 évvel élnek tovább és sokkal jobb életminőségben, mint a környezetükben élő nem hetednapi adventisták. Sőt, amint egy hívő felhagy a hite által megkövetelt életmóddal (aminek része a növényi étrend) várhatóan ugyanolyan életkilátásoknak néz elébe, mint azok, akik a környezetében nem adventisták, úgyhogy még csak nem is szerencsésen öröklődő génekről van szó. És támasztja mindezt alá kb. 300 tanulmány. Az adventistákról szóló tudományos vizsgálatok több mint 60 éves múltra nyúlnak vissza. Az első tudományos közlemény 1954-ben íródott, azóta pedig több mint 300 kutatás taglalta az adventista életmód előnyeit és tanulságait.

A tudomány válasza egyértelmű: ugyan azt nem mondják, hogy "csak és kizárólag a növényi alapú táplálkozás a helyes", azt igen, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend sokkal több előnnyel jár(hat) a vegyes étrendhez képest.

Környezetvédelmi szempontok:

Pár héttel ezelőtt írtam egy alapos, átfogó cikket a témával kapcsolatban, így nem mennék bele most annál jobban ebbe a témába. Abból a bejegyzésemből szeretnék most idézni, és ugyanebben a cikkemben megtalálhatjátok az összes alább felsorolt adat forrását is:

Azt már nyár óta tudjuk, hogy a túlfogyasztás napja idén [2018-ban] minden eddiginél korábbi dátumra, augusztus 1-re esett, így minden, amit azután fogyasztunk és fogyasztottunk, már a következő generációktól vettük el. Külön érdekesség, hogy ha az egész világon mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor már június 20-án eljött volna ez a nap, mivel a fogyasztási szokásainkat tekintve úgy élünk itthon, mintha közel kettő (1,92) Föld állna a rendelkezésünkre.

Az utóbbi pár hétben pedig egyre több cikk és kutatás került nyilvánosságra azzal kapcsolatban, hogy milyen hatalmas ez a probléma. És egy dologban szinte mindegyik egyetértett: ebben a kérdésben hatalmas szerepet játszik az állati eredetű termékek fogyasztása.

Október 26-án például a G7 hozott le egy kutatást, amiben a következőket írták: "A kutatók szerint az emberiségnek el kell mozdulnia a szemi-vegetáriánus, más néven flexitarian táplálkozás irányába, hogy a globális felmelegedést 2 Celsius-fok alatt tartsa. Ez az étrend azt jelentené, hogy az embereknek 75 százalékkal kevesebb marhahúst, 90 százalékkal kevesebb disznóhúst és fele annyi tojást kellene enniük, miközben meg kellene háromszorozniuk a babfélék és a hüvelyesek, és négyszerezniük a diófélék és az olajos magvak fogyasztását."

Október 16-án az élelmezés világnapja alkalmából több helyen is újra elővették a FAO idei jelentését, amiben megfogalmazták, hogy az éhezés megszüntetésének egy nagyon fontos lépése az állati eredetű élelmiszerek mérséklése (jobb esetben elhagyása). A Piac & Profit az összefoglalójában például ezt írta: "A tudósok azt mérték fel, hogy mennyi erőforrás szükséges a különféle élelmiszerek előállításához és az eredmények önmagukért beszélnek: négy gramm marhahús előállításához szükséges földterületen 100 gramm olyan növényi eredetű táplálékot lehetne előállítani, amelynek fehérje és kalóriatartalma megegyezik a marhahúséval. A sertéshús esetén ez az arány valamivel jobb: 90 a tízhez, a tejtermékeknél 75 százalékos, a baromfinál 50 százalékkal, míg a tojásnál arányaiban 40 százalékkal több erőforrásra van szükség."

Október elején pedig több nagy internetes és nyomtatott forrásból is megtudhattuk, hogy "12 év múlva pokol várható", vagyis leírták, hogy belátható időn belül milyen hatalmas problémákkal kell szembenéznie az emberiségnek, ha nem változtatunk sürgősen a jelenlegi szokásainkon. Sőt, ugyanezt a Qubit is lehozta, ahol leírták: "...a második a fogyasztási szokásokban vezetne be mélyreható változásokat, ilyen a kevesebb hús fogyasztása és a belső égésű motorral hajtott autók mellőzése."

Nem sokkal ezután azt is megtudhattuk a WWF jelentéséből, hogy kevesebb, mint 50 év alatt az állatok 60%-át kipusztítottuk. Az Index által közölt cikk szerint például a kihalási hullám egyik oka az, hogy az állatok az élelmiszertermelés miatt kiszorulnak a természetes élőhelyükről, illetve közel 300 emlősfaj azért tűnhet el, mert egyszerűen "kipusztulásba ettük" őket. Sőt, a WWF szerint a folyamat visszafordítása szempontjából elengedhetetlen a hús fogyasztásának csökkentése.

De persze nem csak az utóbbi hetekben cikkeztek erről a témáról. Már tavaly februárban is megírta a Forbes, hogy a klímaváltozás ellen megléphető legfontosabb dolog a hús elhagyása és a növényi étrend választása. Az ő szavaikkal élve: "Ne legyenek illúzióink, ez továbbra is a legfontosabb lépés, amit valaki egymaga a klímaváltozás ellen tehet."

Tovább megyek: Vilma Sandström a Helsinki Egyetemen végzett egy ezzel kapcsolatos kutatást, amiben megállapította, hogy az élelmiszeriparból származó üvegházhatású gázok több mint 75%-áért az állati eredetű élelmiszerek voltak felelősek, ugyanis ő nem csak az állattenyésztésből származó gázokat vette figyelembe, hanem azt is, hogy ez az esőerdők irtásának ez az egyik fő oka.

De akkor nézzük is meg alaposabban, hogy a fenti cikkeken és tényeken túl miért is ennyire fontos a környezetünk érdekében mellőzni az állati eredetű élelmiszereket:

  • A hús-, tej- és tojásipar felelős az Amazonas irtásáért kb. 80-90%-ban, ami hazánkhoz is köthető, hiszen az Agrotrend cikke alapján: "Magyarország takarmánypiaca mintegy 4 millió tonna, a legfontosabb fehérjenövény a szója, amely nélkülözhetetlen a takarmány előállításához. Az országba évente 550-600 ezer tonna import szója érkezik, főként a dél-amerikai országokból, a termény 95 százaléka génmódosított. Európába 34-35 millió tonna szója kerül be, amelyből csupán mintegy 1,5 millió tonna GMO-mentes." Tehát még akkor sem biztos, hogy ezt kivédjük, ha hazait veszünk.
  • Több és károsabb üvegházhatású gáz származik ezekből az iparágakból, mint a teljes közlekedési szektorból együtt (benne a világ összes repülőjével, autójával, hajójával).
  • A világ vízfogyasztásának 20-33%-a az állattenyésztéshez köthető.
  • Egy 2500 tehenet tartó farmon ugyanannyi "szemét" termelődik, mint egy 411E fős városban.
  • A világon eladott antibiotikumok 80%-át az állattartás használja.
  • A tehenek a világon összesen 61 234 969 950 kg növényt (gabona, szója, kukorica) fogyasztanak minden egyes nap, amit meg is kell termelni, és hatalmas luxus, miközben emberek tízezrei éheznek szerte a világban.
  • A világon élő éhező gyerekek 82%-a olyan országban él, ahol a megtermelt növényi élelmet állatokkal etetik meg, és ezeket az állatokat a nyugati országokban élő emberek fogyasztják el vagy használják a végtermékeket.
  • Kb. tizennyolcszor kevesebb terület kell a növényi étrend fenntartásához fejenként, mint egy mindenevő étkezéseihez.
  • Az állattartás igényli a Föld 45%-át (állatok, fenntartás, takarmánytermelés stb.).

Pluszban egy 2016-os Nature tanulmányban (természettudományos szakfolyóirat-család) bebizonyították, hogy még 2050-re is elegendő mennyiségű élelem jutna mindenkinek akár organikus termelés mellett egy gyengébb terméshozamú évben is az erdőirtásokat megállítva, ha mindenki növényi étrenden élne. Sőt, több kutatást is megosztottak már arról, hogy már most elegendő emberi fogyasztásra is alkalmas élelmiszert termelünk ahhoz, hogy akár 10 milliárd ember is jóllakjon a Földön. (Helyette ezt több milliárd haszonállat eszi.)

Emellett fentebb említettem az Agrotrendet, ami többször is cikkezett már a húsfogyasztás káros hatásairól, ami szerintem nagyon komolyan jelzi a téma komolyságát, hiszen ők valamilyen szinten maguk ellen beszélnek ilyenkor. Ezt írták 2017-ben: "Egy nagyobb étrendváltás, mint a kevesebb húsfogyasztás vagy a vegetáriánus étrend, sokkal több pozitív hatással bírna a környezeti fenntarthatóságra és az emberi egészségre." 2018-ban pedig írtak egy másik cikket, aminek már a címe (A húsfogyasztás csökkentése környezetkímélő lépés lenne) is sokat sejtet.

Sajnos mindezeket összevetve be kell látnunk, hogy a környezettudatos életmód kialakításának és környezetvédelem alapjának a növényi étrendnek kell lennie, amit hasznos lehet minimalizmussal, hulladékmentességgel és a lokális termékek előnyben részesítésével párosítani, hogy valóban sikeres legyen a törekvésünk.

Állatjogi szempontok:

Ahogy korábban is írtam már, a veganizmus egy állatjogi mozgalom. Ennek a mozgalomnak a követői (amennyire lehetséges) elutasítják az állatok kihasználását, megkínzását, meggyilkolását, és mindent, ami miatt az állatokat profitszerzés céljából felhasználják. Ahhoz, hogy megértsük ennek az okát, először bemutatok egy fogalmat: a fajizmus fogalmát a Fajizmus nélkül c. oldalról vett felépítés alapján.

A szexizmus az, amikor nemi hovatartozás alapján megkülönböztetett bánásmódban részesül valaki a neme miatt egy olyan helyzetben, amikor a neme nem lényeges. A rasszizmus az, amikor etnikai hovatartozás alapján megkülönböztetett bánásmódban részesül valaki a hovatartozása miatt egy olyan helyzetben, amikor az nem lényeges. Ugyanígy a fajizmus egy olyan diszkrimináció, amikor egy egyént (nemhumán állatot) a faja miatt megkülönböztetett bánásmódban részesítik egy olyan helyzetben, ahol a faj nem lényeges.

Az evolúciós biológusok és a kognitív etológusok is egyértelműen azon az állásponton vannak, hogy nem rendelkeznek olyan jellegzetességekkel az emberek, amelyek teljes mértékben hiányoznának az állatokból, vagyis nincsen az emberek és az állatok között minőségbeli különbség. Ez azt jelenti, hogy az ember semmivel sem érzőbb lény az állatoknál. Éppen ebből kifolyólag ugyan egy tehénnek vagy malacnak nem fűződik érdeke ahhoz, hogy szavazhasson vagy tulajdonnal rendelkezzen, azonban ugyanúgy érdeke fűződik a testi épségéhez, egészségéhez és az életbenmaradásához, mint egy embernek, és amikor mi ezt következetesen figyelmen kívül hagyjuk, akkor sértjük az érdekeiket, jogaikat. És ebben az esetben bekövetkezik az, amit a fajizmus rövid megnevezésénél is írtam: ilyenkor egy egyént (nemhumán állatot) a faja miatt megkülönböztetett bánásmódban részesítenek egy olyan helyzetben, ahol a faj nem lényeges.

Az emberi jogi törekvések alapja az a felismerés, miszerint egyáltalán nem igazságos egy csoport érdekeit elismerni és támogatni, miközben egy másikét figyelmen kívül hagyjuk, esetleg elnyomjuk a kivételezett csoport érdekében. Mivel az emberekhez hasonlóan az állatok is érző lények, semmivel sem kevésbé érzőbbek, mint mi, és hozzánk hasonlóan ugyanúgy élni szeretnének és biztonságban szeretnének lenni, ezért egyértelmű, hogy az életük és testi épségük védelmével kapcsolatban nem lehet különbséget tenni az emberek és az állatok ilyen jellegű jogai között. Ezzel szemben az emberek a haszonállatok (és más állatok) életéhez, testi épségéhez kapcsolódó jogaikat következetesen elnyomják, és fájdalmat, szenvedést okoznak az állatoknak, miközben elveszik azok szabadságát és az életüket. Ugyanúgy, ahogy nincs jogunk gyerekeken vagy visszamaradott szellemi képességekkel rendelkezőkkel ezt tenni, csak azért, mert nincsenek azon a szellemi szinten mint mi, úgy ez az állatok esetében is helytelen. Ugyanígy, ahogy nem lenne jogunk erre a célra "tenyésztett emberekkel" így bánni, úgy nem jogos azzal érvelni emellett, hogy ezek az állatok ezért vannak tenyésztve. Nem helyes, hiszen pusztán attól, hogy "mi erre tartjuk őket", ők nem lesznek kevésbé érző lények.

Az állatoknak érdekük fűződik az életük folytatásához, a testi épségükhöz és a szabadságukhoz, és amikor mi ezektől megfosztjuk őket, akkor az őket etikailag megillető jogaikat sértjük, még ha nem is a klasszikus, jogi értelemben véve (egyelőre). De nem használhatunk ki más érző lényeket, és nem okozhatunk nekik fájdalmat csak azért, mert az számunkra előnyös. A veganizmus lényegében ennek a diszkriminációnak az elutasítása. 

Ami teljesen logikus: ha tudjuk, hogy élhetünk ugyanolyan egészségesen, sőt, akár egészségesebben is kisebb ökológiai lábnyommal, akkor miért használnánk ki, kínoznánk és gyilkolnánk meg meghalni nem akaró, érző állatokat? 

Rengeteg racionális okot, tudományos érvet sorolhatunk fel a növényi étrend és a vegán életmód mellett. Nem véletlen, hogy jelenleg ez a nyugati világban egyik leggyorsabban növekvő irányzat.

Érdekel a veganizmus? Olvass többet ezerről a kérdésekről a blog Veganizmus menüpontjában! Kérdésed van? Nézd meg a gyakran ismételt kérdéseket! Receptet keresel? Látogass el a vegán vasárnap cikksorozatomhoz!