Növények és az állatok


Ebben a szakaszban feszegetett kérdések:

Növények:

  • "A növények is éreznek"
  • "Kivágják az erdőt, hogy élelmet termesszenek!"

Állatok:

  • "Az oroszlán is megeszi a prédát!"
  • "Hiszen ezek haszonállatok, ezért vannak!"
  • "Vegyél háztájit/boldog husit!"
  • "Nem azzal van a baj, hogy megölik őket, hanem azzal, hogy rosszul vannak tartva..."
  • "Mindig csak külföldi videókat mutogattok, itthon semmi gond az állattartással."
  • "Engem sokkal jobban megvisel egy gyerek szenvedése, mint egy állaté, inkább azzal foglalkozom."
  • "Ki akarod engedni az állatokat a szabadba? Hiszen elszaporodnának!" - Tehénapokalipszis
  • "De hiszen nélkülünk kihalnának!"
  • "És a szúnyogot megölöd? Hát a poloskát? Akkor nem is vagy vegán!"

  • "És ha eltaposol egy bogarat? Tökéletes vegánság nincs, akkor ne is próbálkozz vele!"

  • "A vegánok is megölik az állatokat, mikor megtermelik a kajájukat..."

  • "Közvetve ölöd meg az állatokat, mert megeszed előlük a kaját!"

  • "Mit teszel az állatokért azon kívül, hogy a fotelből osztja az észt?"

  • "De állatkísérletekre szükség van!" 

  • "Az állatkert az állatokért van, nagyon hasznos!"

Válaszok:

1. "A növények is éreznek."

Nem az a baj ezzel az érvvel, hogy éreznek vagy nem éreznek (mert simán lehet, hogy éreznek, csak nincs még tudományosan bebizonyítva - csak az érzékelés, ami nem ugyanaz), hanem az, hogy ez is pont a veganizmus MELLETT érv. 

Egyrészt a húst fogyasztók ezt amolyan ellenérvként használják a növényi étrend ellen, csak közben két dolgot felejtenek el:

- ők is esznek növényeket köretként (plusz egy meggyilkolt állatot, aki viszont biztosan érzett fájdalmat, félelmet, szenvedést)

- az általuk elfogyasztott állati eredetű táplálékhoz sokkal több növényre volt szükség, mint egy átlagos növényi ételhez

Ha valaki félti a növények (megkérdőjelezhető) érzéseit azért, mert azok érzékelnek, az féltse már az állatokat is, hiszen azok biztosan éreznek, és legyenek vegánok! Sőt, így a növényeknek is kevesebbet ártanak. Vagy csak nekem lenne nonszensz egy olyan élőlény miatt aggódni, akiről nem tudjuk biztosan, hogy érez, miközben egy olyan élőlény brutális legyilkolásáért fizettem, akiről biztosan tudom, hogy érez?

Így pedig el is jutottunk a második érvig: ha a növények is éreznek, érdemes lenne átállni a növényevésre az ő érdekükben is. Mondom ezt, mert csak a húsukért és tejükért tartott szarvasmarhák 39 402 500 000 kg gabonát ettek meg ma is. (Érdekes mellékzönge, hogy eközben a média szerint túlnépesedtünk, ezért halt éhen több ezer ember ma is szerte a világban.) Ezért ez a "növények is éreznek" vegánság ellenes ellenérv pont a növényi alapú étrend mellett érv, és nem pedig ellene. Sok más növényre van szükség ahhoz, hogy az állat húsát (gyakran akár 12:1-hez) meg lehessen termelni, (ami nyilvánvalóan 1:1). Emiatt a növényi alapú étrend kevesebb szenvedést és halált okoz, mind az állatok és a növények számára is, mint az állatok tenyésztése, levágása, elfogyasztása.

2. "Kivágják az erdőket, hogy élelmet termesszenek!"

Erről a kérdésről nagyon részletesen írtam, amikor a [KÖRNYEZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS GYIK]-ra válaszoltam, de itt is megosztom veletek az összes cáfolatot, bár ebben van némi igazság. Valóban az élelmezés miatt vágnak ki rengeteg erdőt, de nem a növényi alapú étrend miatt, hanem az állattenyésztés miatt.

Egyrészt ugye tudjuk, hogy a legtöbb haszonállat növényevő, vagyis őket etetni és növényekkel kell ellátni egész életükben, amíg az asztalra nem kerülnek. Sok más növényre van szükség ahhoz, hogy az állat húsát (gyakran akár 12:1-hez) meg lehessen termelni, (ami nyilvánvalóan 1:1). 

Itt találhatsz hivatalos forrásokat arra vonatkozólag, hogy az állattenyésztés felelős az Amazonas irtásáért kb. 80-90%-ban: [THE WORLD BANK]; [NYT]; [SCIENTIFIC AMERICAN

A következő szöveget pedig egy kedves vegán ismerősömtől veszem, ő fordította az alább linkelt tanulmányt és gyönyörűen összefoglalja annak a lényegét: "Az erdőirtás oka egyértelműen a világ egyre növekvő népességének táplálása. Adott tehát a következő kérdés: Lehetséges lesz-e 2050-ben az akkori lakosságot (legalább elméletben, optimális körülményeket feltételezve) jóllakatni úgy, hogy mindenkinek jusson minőségileg és mennyiségileg elegendő élelem, anélkül, hogy további területeket rabolnánk el az esőerdőktől? Kemény kérdés!

Néhány paraméter, amit felmértek:
- Megoldást jelentene-e, ha az összes legelőt beszántanánk termőföldnek?
- A 2050-re várható-e, hogy legújabb szuper gabonák és szuper műtrágyák növelik a terméshozamot annyival, hogy mindenkinek jusson étel?
- Milyen különbséget jelent, ha a csak marhákat és legelő állatokat tenyésztünk, illetve csak csirkéket és sertéseket?

A kutatás tisztán rámutat: az erdők megóvása és az emberiség táplálása szempontjából semmi sem bír akkora sorsdöntő jelentőséggel, mint az emberi táplálkozás hús-tej-tojás tartalma.

Tehát az összes befolyásoló tényező (emberi táplálkozás, legelők beszántása, állattenyésztés fajtái, termőföld hozamok, stb) alapján 500 különböző forgatókönyvet dolgoztak ki, amelyeket egyenként kiértékeltek. Az a forgatókönyv kapott zöld jelzést, ahol a jelenlegi földterületeken sikerült annyi élelmet termelni, hogy a föld minden lakója egészséges és elegendő táplálékot kapjon.

A relatíve sok húst tartalmazó étrendek esetében 15% bizonyult megvalósíthatónak, csak a legmagasabb terméshozamok kicsikarásával és az ehhez kapcsolódó összes káros hatással, amit a modern mezőgazdaság kénytelen felvállalni.

Az állati termékeket nélkülöző életmód 100%-ban (a vegetáriánus 95%-ban) valósítható meg, még organikus termelés mellett is, még a jelenlegi terméshozamok kb felével is.

Ez azt jelenti, hogy a növényi táplálkozással az erdők megóvása és MINDEN ember megetetése mellett lehetőségünk nyílhat kizárólag egészséges, vegyszermentes táplálék fogyasztására, az organikus gazdálkodás minden előnyére (sokszínű, változatos növényfajok termesztése, egymást segítő növényfajok használata, természetes védekezés a kártevők ellen, a termőföldek kíméletes használata, a vegyszerek káros hatásának elkerülése, a vizeink megóvása.. stb). Lehetőségünk nyílik földterületek visszaadására a vadvilágnak (amely nyomorúságosan apró területre szorult vissza és lassan több házi macska van a világban, mint gerinces vadállat összesen), és egy rossz termést hozó év is ad annyi mozgásteret, hogy az éhínségeket elkerüljük."

Eredeti tanulmány: [NATURE.COM]; Fordítás: [VEGANLETTEM.HU]

Csatolt ábra:

Az oszlopok balról jobbra az egyre csökkenő húsfogyasztást jelölik.
A sorok fentről lefelé a csökkenő terméshozamokat jelölik (legalul az organikus).
A zöld négyzetek jelölik a megvalósítható forgatókönyveket.

3. "Az oroszlán is megeszi a prédát!"

Alapként szögezzük le, hogy az oroszlánnak szüksége van húsra, nekünk nincs, hiszen az ADA, a Harvard University, a Physicians Comittee for Responsible Medicine, a British Dietetics Association, és az American Academy of Nutrition and Dietetics is azon az állásponton van, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend minden életkorban (beleértve a gyerekkort és az idősebb kort is), és állapotban (beleértve a szoptatás és terhesség időszakát is) teljes körű és kielégítő az ember számára. A Pécsi Tudományegyetem nemrég az Orvosi Hetilapban jelentetett meg egy cikket a növényi étrend előnyeiről, és ők is ezen a véleményen voltak. Sőt, ők a növényi étrendet bizonyos tipikus mai népbetegségek (elhízás, szív-érrendszeri és tumoros megbetegedések, magas vérnyomás, cukorbetegség, csontritkulás stb.) kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartották.

Emellett az oroszlán azt eszik, amit el tud kapni, neked viszont van választási lehetőséged, hogy a piacon a henteshez vagy a zöldségeshez mész-e oda. Mindezeken túl pedig az oroszlán, amikor éhes, egy ösztönös döntést hoz, ezzel szemben én emberként képes vagyok egy tudatos döntést hozni.

4. "Hiszen ezek haszonállatok, ezért vannak!"

Hosszú lesz, de hiszem, hogy aki számára fontosak az állatok, az nem csukja be a szemét és a szívét ezzel szemben: sok állatvédő/húst fogyasztó ember hivatkozik a "humánus tartásra", az "otthoni vágásra" stb. De egyrészt: humánus gyilkosság nincs. Az összetétel második fele kizárja az elsőt! 

De pont itt a lehetőség, más környezetbe helyezve, többek által kedvelt fajokkal elmesélve: ha egy kutya, aki mondjuk boldog életet élhetne tegyük azt akár 15 évig Kínában, boldog életet él egy családdal 4 évig, majd "humánusan" levágják, mert szeretik a húsának az ízét, milyen felháborodást keltene az emberekben? Elmondom: ugyanolyat, mint a kutyahús fesztivállal foglalkozó posztok alatt (érdemes pár ilyet megnézni, durva brutalitás ömlik azon emberek szájából, akik közben disznóval tömik magukat)vagy mint egy megnyúzott a cica halála miatti poszt alatt. Gyilkost és kegyetlen embert kiált mindenki, és előtörnek a gyilkos indulatok az összes emberből.

Ha pedig más fajokkal tesszük ugyanezt, akkor még meg is nyugszunk, hogy nem volt rossz körülmények között tartva. Miközben Kínában a kutya is haszonállat (már néhányaknál), és erre a célra tökéletesnek gondolják. Mivel a fajok között az ember alkotta meg a különbségeket. Nem véletlenül van az, hogy ez kultúránként eltérő lehet, és más kultúrák szokásait még felháborítónak is tartjuk: Kínában esznek kutyát, itthon nem. És akkor is felháborítónak tartanánk ezt, ha egy boldog kutyaéveket családdal töltött kutyát ennének meg ott. Vagy van ahol a lóval vannak így, míg más országokban teljesen rendben van elfogyasztani. De ugyanez a helyzet a disznóval és a tehenekkel is. Szinte az összes állattal. Nincs olyan állat, amit minden országban/kultúrában teljesen rendben van fogyasztani. Sőt, kultúrákon belül is vannak különbségek: itt van például Rupert Malac, akit imádnak és akire a családja nem haszonállatként tekint. Vagy a nyuszik: rengeteg nyuszi tulajdonost ismerek, aki képtelen lenne nyúl húst fogyasztani, mivel érzelmileg kötődnek a nyulakhoz, és számukra ők házikedvencek.Megint mások simán megeszik őket.

Szerintem ez nagyon jól mutatja, hogy a haszonállat és a többi állat közötti különbség nem tényszerűségeken, hanem hitrendszeren alapszik: mit tartunk elfogadhatónak és mit nem. Ebből pedig az következik, hogy semmi tényszerűen megállapítható különbség nincs egy kutya vagy egy marha elfogyasztása között: egyedül a társadalmi elfogadottság. Ahogy semmi különbség nincs egy cica, egy kutya, egy róka vagy egy marha megnyúzása vagy elfogyasztása között. Hogy döntjük el akkor, hogy melyik állatot lehet humánusan levágni, és melyiket nem? A kutyát már nem, a csirkét lehet, a nyuszit csak néha? Ha egy kis szeretet is van a szívünkben az állatok iránt, beláthatjuk, hogy logikátlan és helytelen lépés bármelyiket is megölni.

Ajánlott kifejezés: [FAJIZMUS]. 

5. "Vegyél háztájit/boldog husit!"

Ezt meg is válaszoltam az előző kérdésben: humánus gyilkosság nincs. Az összetétel második fele kizárja az elsőt. Ahogy egy kutya torkát is helytelen elvágni akármilyen boldog élete volt előtte, úgy egy disznóét is, ha ehetünk helyette ezer más dolgot és még az egészségünket sem veszélyeztetjük.

6. "Nem azzal van a baj, hogy megölik őket, hanem azzal, hogy rosszul vannak tartva..."

Erre ismét a harmadik pontba írt válaszomat hoznám fel, olvasd el azt! Emellett szeretnék egy súlyos logikai hibára rávilágítani: Tehát például kicsi helyen tartani egy állatot kegyetlenség, azonban a torkukat elvágni például már nem az. Vagyis a jó élethez van joguk, de az élethez már nincs? Nem nonszensz ez egy kicsit?

7. "Mindig csak külföldi videókat mutogattok, itthon semmi gond az állattartással."

Egyrészt úgy teszünk az angliai és amerikai felvételek láttán, mintha hozzánk képest elmaradott országokról lenne szó. Másrészt ismét csak azt tudnám kérdezni, amit az előző kérdésnél is: "Tehát például kicsi helyen tartani egy állatot kegyetlenség, azonban a torkukat elvágni például már nem az. Vagyis a jó élethez van joguk, de az élethez már nincs? Nem nonszensz ez egy kicsit?"

Emellett szeretnék akkor pár itthoni példát is felhozni. Az elsőt egy FB-os posztként találtam, ahol a cég még büszke is volt erre a művére, ahol a cég szerint "nem kell kiakadni, csak öt hetet töltenek el az állatok", az mellékes, ha kutyák lennének a képen, akkor már mindenki kiakadt volna, mert rögtön tudnánk, hogy egy percre sincs rendben ilyen körülmények között tartani állatokat.

Vagy felhoznám a tatai esetet. Az [ügyészség.hu beszámolója] így hangzik az esetről:

"A vágásra váró sertés 2017. június 7. napján, Tatán kiszökött az egyik vágóhídról. Az elkövető a ládák mozgatásához használatos nyeles fémkampóval a kezében, két munkatársával együtt az állat után szaladt. A sertés az úttesten átérve, egy parkoló autó mögött a kapunál megállt. A férfi utolérte a sertést, majd a fémkampóval kétszer megütötte a fején, melynek következtében az állat elveszítette az egyensúlyát, és az oldalára dőlve a földre rogyott. Ekkor a férfi az el nem kábult állat állkapcsába akasztotta a kampót, és annak segítségével a vágóhídig a földön vonszolta a szenvedő, rúgkapáló, fájdalomtól visító sertést."

Erről még videó is készült a hitetlenebbek kedvéért:

Vagy ajánlom figyelmetekbe [CsirKevin cikkét], ahol a The Save Movement aktivistái fotóztak egy magyar vágóhídon. A képek elég brutálisak, a fent linkelt oldalon meg tudjátok tekinteni.

De még ha nem is lenne brutális az állatok tartása, nem lehet erőszakmentesnek nevezni azt, amikor elvágjuk valakinek a torkát, aki nem akar meghalni.

8. "Engem sokkal jobban megvisel egy gyerek szenvedése, mint egy állaté, inkább azzal foglalkozom."

Engem mind a kettő megvisel, de szerencsére nem zárja ki a gyerekek szenvedése azt, hogy száműzzem az állati eredetű termékeket az életemből, hiszen nincs összefüggés közte, amilyen szempontból meg van, úgy pont ez a lépés a célravezető.

Emellett erre az érvre nagyon részletesen válaszoltam [ITT] a hetedik pontban, többek között olyan tényekkel, miszerint például a világon élő éhező gyerekek 82%-a olyan országban él, ahol a megtermelt növényi élelmet állatokkal etetik meg, és ezeket az állatokat a nyugati országokban élő emberek fogyasztják el.

9. "Ki akarod engedni az állatokat a szabadba? Hiszen elszaporodnának!" - Tehénapokalipszis

Szerintem alapvető gazdasági és biológiai ismeretekkel belátható, hogy a kereslet szabályozza a kínálatot, és azért van jelenleg ennyi állat a Földön, mert a kereslet miatt tenyésztik őket. Természetes módon sokkal kevesebb állat lenne, azért van csak ennyi, mert mi azt akarjuk, hogy ennyi legyen belőlük. Emellett minimális józan ésszel is belátható, hogy nem úgy történne, hogy máról holnapra minden állatot szabadoneresztünk, aztán menjen Isten hírivel, hiszen szerintem belátható, hogy a vegánság/növényi étrend nem egyik napról a másikra alakulna ki, emellett a piac nem azonnal reagál a változásokra (és az emberek sem azonnal váltanak), így egy egészséges átmenet esetében annyival kevesebb haszonállatot tenyésztenének, így annyival kevesebb jelentene problémát. Alapvető piaci ismeretekkel belátható összefüggések sora ez. A fennmaradó kevésről pedig természetesen kötelességünk lenne gondoskodni. Emellett nem egy vegánt ismerek, akik "haszonállatokat" tartanak. Még a végén az emberek azt is beláthatják, hogy a haszonállatok ugyanolyan kedvesek és szeretetéhesek, mint a házi kedvenceink:

10. "De hiszen nélkülünk kihalnának!"

Egyrészt te mit szeretnél jobban: tenyésztve lenni (genetikailag annyira módosítva, hogy sok alapvető dolog már fájjon), borzalmas körülmények között élni, majd meggyilkolva lenni - vagy meg sem születni?

Másrészt pedig mint fentebb is írtam: "A fennmaradó kevésről pedig természetesen kötelességünk lenne gondoskodni. Emellett nem egy vegánt ismerek, akik "haszonállatokat" tartanak. Még a végén az emberek azt is beláthatják, hogy a haszonállatok ugyanolyan kedvesek és szeretetéhesek, mint a házi kedvenceink..."

Én például, ha tehetném, tartanék bocit kedvencként, hogy boldog, kiegyensúlyozott élete lehessen.

11.  "És a szúnyogot megölöd? Hát a poloskát?"

A vegánsággal kapcsolatos oldal bevezetőjében találkozhattatok a veganizmus hivatalos definíciójával: A veganizmus egy olyan filozófiai és életmódbeli irányzat, amely arra törekszik - amennyire lehetséges és praktikus -, hogy kizárja az állatok kizsákmányolásának, kihasználásának minden formáját illetve a velük szemben elkövetett kegyetlenségeket étkezési, ruházkodási vagy más célokból. 

Ha hagyjuk, hogy a szúnyog megcsípjen vagy poloskákkal osztozunk a lakásunkon, az nem éppen praktikus. Állati eredetű élelmiszerre nincs szükségünk, erről írtam bőven az [EGÉSZSÉGÜGYI SZEMPONTOKNÁL], így azokat könnyedén és praktikusan elhagyhatjuk viszont.

12. "És ha eltaposol egy bogarat? Tökéletes vegánság nincs, akkor ne is próbálkozz vele!" 

Tegyük fel, van egy skála, 1-100 között, ami azt mutatja, hogy mekkora kárt okozunk másoknak, a Földnek stb. Csak az, hogy ez a szám sosem lehet nulla, nem indok arra, hogy a 100-as helyett mondjuk 20-as szinten teljesítsünk, ha megtehetjük.

Illetve ismételten [CSIRKEVINTŐL] idéznék: "Fontos megjegyezni, hogy a tökéletes veganizmus nem létezik. Bárcsak létezne, de nem. Lábnyom nélkül nem lehet élni. Azonban nem mindegy, mekkora az a lábnyom, és mennyit ártunk vele. [...] A veganizmus jelenleg megvalósítható stratégiája: A lehető legkevesebbet ártani a legkevesebb élőlénynek. Namármostankéremalássan, a disznóvágás szándékos, tudatos és egyben felesleges ártás is. Nem vegán és nem is lesz az. De a túlzásba vitt dogmatikus, szektás vegánság sem, miszerint ha hangyát agyontaposunk, akkor nem vagyunk vegánok. Mindenki húzza meg a határt egy egészséges helyen a saját ízlése szerint, de törekedjen az erkölcsös életmódra, miszerint NEM AKAR ÁRTANI A MÁSIK ÉLŐLÉNYNEK."

13. "A vegánok is megölik az állatokat, mikor megtermelik a kajájukat..."

Ismét [CSIRKEVINT] hívnám segítségül: A termőföldek valóban megzavarják a vadon élő állatok élőhelyeit, és a vadon élő állatokat is leölik a növények betakarításakor. Ez a pont azonban növényi alapú étrend mellett érv, és nem pedig ellene. Sok más növényre van szükség ahhoz, hogy az állat húsát (gyakran akár 12:1-hez) meg lehessen termelni, (ami nyilvánvalóan 1:1). Emiatt a növényi alapú étrend kevesebb szenvedést és halált okoz, mint az állatok tenyésztése, levágása, elfogyasztása.

A termőföldekről a [KÖRNYEZETVÉDELMI] szempontok alatt részletesebben írok majd tudományos forrásokkal.

14. "Közvetve ölöd meg az állatokat, mert megeszed előlük a kaját!"

Mi közvetve sem vesszük el az állatok életét azzal, hogy eszünk növényeket, mivel ezeket az állatokat miattatok tenyésztik, és amíg ti mozgatjátok ezt az ipart, addig kapnak enni, hiszen nekik termelik. Mellesleg azon lenne érdemes elmélkedni, hogy ezen elmélet alapján azzal, hogy valaki húst eszik, az éhezők szájából közvetve elveszi a falatot, hiszen a miattuk nevelt és tartott, növényekkel táplált állat helyett ehetnék az éhezők azt az élelmiszert, amit az állat evett (ez gazdaságilag sántít, de a példa logikája alapján írom). Mondom ezt, mert csak a húsukért és tejükért tartott szarvasmarhák 39 402 500 000 kg gabonát ettek meg ma is. (Érdekes mellékzönge, hogy eközben a média szerint túlnépesedtünk, ezért halt éhen több ezer ember ma is szerte a világban.) Sok más növényre van szükség ahhoz, hogy az állat húsát (gyakran akár 12:1-hez) meg lehessen termelni, (ami nyilvánvalóan 1:1).

És ezzel ismét el is kanyarodtam a [KÖRNYEZETVÉDELMI] kérdésekhez.

15. "Mit tesz egy vegán az állatokért azon kívül, hogy a fotelből osztja az észt?"

Aki egy olyan alapvető dolgon változtat az életében, mint az életben maradáshoz nélkülözhetetlen, alapvető emberi igényünk, az étkezés, az nem csak a fotelből osztja az észt, hanem tesz is valamit. Naponta 3-5 alkalommal minimum. 

Tudtátok, hogy már évente 400 MILLIÓ állattal kevesebbet vágnak le Amerikában, mert kevesebb húst fogyasztanak? És ugyanúgy, ahogy ott is a kereslet szabályozza a kínálatot, itthon is hasonló módon alaklul a helyzet. A növényi alapú élelmiszerek piaca évről-évre egyre nagyobbra nő, míg az állati eredetű tejek iránti kereslet 2015 óta 7%-kal csökkent, ami 2020-ra már elérheti a 11%-os csökkentést. Így tehát a kínálat is csökken, vagyis kevesebb állatot tenyésztenek és ölnek meg egy öt perces vacsora kledvéért. Forrás: [LINK

Becslésenként eltérő, de azzal, hogy vegán vagyok évente 100-400 állat életét mentem meg. Emellett mentett kutyáink vannak, havonta adakozok menhelyeknek, rendszeresen fogok be és juttatok haza kutyákat és cicákat (futottam én már egy órát tűsarkúban kutya után az éjszaka közepén, aki végül hazakerült), és mentettem már madarat is, mindenféle állatot. Emellett napi szinten kapom az üzeneteket itt, a blogomnál, hogy a segítségemmel vagy a hatásomra állatkísérlet-mentes életmódra váltottak az olvasóim, tehát még a laborban élő állatokon is segítek. De ha ezeket nem is tenném soha, akkor is, minden nap legalább 3 alkalommal teszek az állatokért, hogy egy év alatt több száz életet mentsek meg.

16. "De állatkísérletekre szükség van!"

[EBBEN] a cikkem igen részletesen megválaszoltam ezt a kérdést. A válasz egyértelmű: nincs.

17. "Az állatkert az állatokért van, nagyon hasznos!"

Tudtátok, hogy csak Európában évente 3000-5000 egészséges(!) állatot ölének meg az állatkertekben, mert nem hoznak elég profitot? 

Másrészt pedig szeretném megjegyezni, hogy ha az ember normálisan élne, nem venné el az állatoktól a területüket, akkor nem lenne szükség arra, hogy börtönbe zárjuk ezeket az állatokat. Példa: Tudtad, hogy az Amazonas irtásáért elsősorban (kb.80-90%-ban) a hús- és tejipar felelős? Bővebb információk a [KÖRNYEZETVÉDELMI VÁLASZOKNÁL]. 

Ha az ember nem tenné (pontosabban enné) ezeket (és jó pár másik dolgot), akkor nem lenne szükség erre. Egy kicsit elvont, de a logikai folyamatot jól ábrázolja, és megfelelően rámutat a hibáira. Tegyük fel, egy olyan világban élünk, ahol többé kevésbé elfogadott nőket meggyilkolni, ha úgy kívánja érdekünk, mert ők csak nők. De azért félnek a többiek, hogy kihalnak a nők, úgyhogy börtönbe zárnak párat, hogy "megmentsék őket", majd még meg is veregetik a vállunkat, hogy milyen jól megoldották ezt a helyzetet. Elég nonszensz, ugye?

*****

Nem kaptál választ a kérdésedre? Nézd meg más kategóriákban is [ITT] vagy vedd fel velem a [KAPCSOLATOT], és szívesen válaszolok neked!

[VISSZA A GYAKORI KÉRDÉSEKHEZ]