6+1 kommunikációs hiba, amit a vegánok elkövetnek

2018.08.24

Nagyon sokat írtam már arról, hogy miért fontos a veganizmus, hogy miért jó a növényi étrend és milyen érvek szólnak ezek mellett. De most valami mással szeretnék foglalkozni: szeretnék ma kritikát megfogalmazni nagyon sok vegán társammal (és önmagammal) szemben is.

Alapjában véve én teljes mértékben tisztában vagyok azzal, hogy az emberek váltása sok szempontból nem a többi vegánon múlik. Én sem azért lettem vegán, mert olyan jó arcnak gondoltam őket, hanem mert szeretem, tisztelem az állatokat és megfelelő ismeretekhez jutottam. Azonban az biztos, hogy mindazon információk, amiket kaptam és amikkel találkoztam, hozzájárultak a váltásomhoz: éppen ezért nem mindegy, hogy az információt milyen módon adjuk át (ha egyáltalán átadjuk), hiszen ez már meghatározza azt, hogy valaki a dolgok mögé tud-e nézni és váltani. Emiatt jelentősen befolyásolja és meghatározza a mozgalmunk sikerességét, hogy milyen módon kommunikálunk másokkal. Így következzenek azok a hibák, amikkel a legtöbbször találkozni szoktam és néhány tipp azok kiküszöböléséhez.

1.) Agresszívek vagyunk, támadunk és személyeskedünk

Ez az a vád, amit mi magunk is a legtöbbet szoktuk kapni. Sokszor megállja a helyét, sokszor pedig nem. 

Ha megállja a helyét, az hatalmas probléma. Egyetlen vitát sem lehet a másik sértegetésével vagy személyeskedéssel megnyerni. (Ráadásul ne felejtsük el, hogy nekünk vegánoknak nem az az elsődleges célunk, hogy vitát nyerjünk, hanem az, hogy információt adjunk át és elgondolkoztassuk a másikat, hogy a dolgok mögé nézzen, és ez nem mindig jelent egyet a vita megnyerésével!) Éppen ezért nagyon fontos, hogy megtanuljuk kezelni az indulatainkat és felismerjük, hogy mi váltja ki belőlünk ezt a reakciót. Ne felejtsük el, hogy a legtöbb vegán [traumatizált], hiszen szembesültünk az állatok szenvedéseivel (az előbb linkelt cikkben emlegetett STS/STSD témaköre, de lehet csak belső feszültség, kiábrándultság stb), és aki esetleg nem foglalkozik ezzel, nem megfelelően kezeli, nincs azon az értelmi/érzelmi szinten, lelkileg labilisabb stb. (ezer más ok lehet), az nem fog tudni egy egészséges, felnőtt nézőpontból nézni erre a kérdésre, és nem tud eszerint higgadtan kommunikálni.

Továbbá nem felejthetjük el, hogy ott van számunkra a tudat, hogy valaha mi is ugyanilyen süketek és vakok voltunk ezen élőlények szenvedése iránt, amennyire a többiek, akiket most szeretnénk meggyőzni. És tudjuk, hogy milyen volt a felébredés pillanata, és azt kívánjuk, bár előbb döntöttünk volna így. És közben fáj a szenvedést látni, fáj a sok megkínzott, megcsonkított tetemet látni mindenhol, akárhová megyünk, mindenhol az állati eredetű termékeket tolják az ember arcába. Miközben mi már nem a húst/bőrt/szőrmét, hanem az élőlényt látjuk benne, nem egy terméket, hanem egy halott, megkínzott állatot, aki élni akart, akinek borzalmas körülmények között teltek a napjai, és borzalmasan múlt el az élete. Én is átéltem és átérzem ezt, egyáltalán nem egyszerű. Pláne nem egyszerű higgadtan kommunikálni. Néha elszakad a cérna még nálam is. De pont ezért fontos, hogy megismerjük magunkat! Ha rosszul kommunikálunk, többet ártunk az állatoknak, mint használunk. Dolgozzuk fel a traumáinkat, oldjuk meg a gondjaidat, tegyük rendbe magunkat lelkileg, és csak utána akarjunk a veganizmus fontosságáról beszélni! Mert amíg ezt nem tesszük meg, addig nem segítünk az állatokon.

És akkor ejtsünk szót a másik oldalról is: nagyon sokszor találkoztam már azzal, hogy a konkrétan vulgáris, személyeskedő vitapartner mondta rám, hogy agresszív vagyok, miközben én végig csak érveltem és tudományos forrásokat hoztam fel. A legtöbb emberben működik az ösztön, hogy védje a saját hiedelmeit, és ha a vegán életmódba nem tud belekötni, hát beleköt azokba, akik ahhoz az életmódhoz tartják magukat és akik annak a helyességéről beszélnek. És ezt nagyon sokszor igen durva kettős mérce alapján teszik. Emellett a legtöbb emberben él az a hiedelem, meggyőződés is, hogy egyéni döntése, hogy ő mit eszik, ők pedig egy ilyen beszélgetésben csak azt látják, hogy van egy vegán, aki okoskodik az ő dolgukról, és nem látják, hogy nem ketten, hanem hárman szerepelnek az adott beszélgetésben: a vegán és a nem vegán mellett van benne egy áldozat is, aki mellett a vegán kiáll, és akinek a jelenléte megváltoztatja a "ki bánt kicsodát" viszonyt.

Éppen ezért nagyon fontosnak tartom, hogy ha úgy érezzük, hogy ok nélkül mondták ránk, hogy agresszívek vagyunk, akkor próbáljunk meg rávilágítani a fenti tényekre és biztosítani a másik felet afelől, hogy nem vele van problémánk, mi csupán csak az állatok mellett szeretnénk kiállni.

Éppen a fenti kettősség miatt nehéz megmondani, hogy általánosságban mi kommunikálunk-e rosszul vagy a másik oldal. Viszont egyedi eseteket nézve én már mind a kettőre rengeteg példát láttam, úgyhogy ideje lenne nekünk is abbahagyni a személyeskedést, ha pedig ok nélkül támadnak minket, akkor tisztázzuk a helyzetet és biztosítsuk a másikat afelől, hogy nem őt akarjuk bántani.

Egyébként itt szeretném megjegyezni, hogy aki azért nem lesz vegán, mert találkozott hülye vegánokkal, az tényleg ne csatlakozzon semmilyen közösséghez és húst se egyen, mert minden közösségen belül vannak olyanok, akik építőek és akik rombolóak, minden közösségnek vannak értelmes és kevésbé értelmes tagjai is, a húst fogyasztók között is. Mégsem hallottam még olyat senki szájából mondjuk egy vegán-nem vegán vita kapcsán, hogy "na jó, én nem eszem húst ezentúl, mert nem akarom, hogy ezzel az emberrel egy kalap alá vegyenek". Szerintem ez nem lehet érv, csak kifogás. Viszont az igenis valós probléma lehet, hogy valaki azért nem vált, mert nem információt adunk át, hanem a személyét támadjuk.


2.) Nem tesszük egyértelművé, hogy miért beszélünk látszólag nem odaillő témák kapcsán a veganizmusról

Ugye mindenki ismeri a viccet, miszerint:

- Honnan ismered fel a vegánt?
- ???
- Ne aggódj, úgyis elmondja!

Én nem feltétlenül értek egyet ezzel a viccel, mert egy nagyobb társaságban általában valamelyik ismerősöm ecseteli rólam, hogy vegán vagyok, mint én dobom be témaként, azonban az aktivizmusnak valóban része, hogy felszólaljunk az állatokért, ahol csak tudunk. 

Viszont a probléma az, hogy nagyon sokszor látszólag nem illik bele a veganizmus a másik által felvetett témába: a kutyahúsról volt szó, nem a disznóról, az esőerdők irtásáról nem pedig a tehenek tartásáról és még sorolhatnánk a teljesen jogos felháborodást, hogy miért keverjük bele ezt mindenbe. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minden esetben egyértelművé tegyük, hogy miért írunk egy látszólag oda nem illő témáról, a veganizmusról és/vagy a növényi étrendről. Úgyhogy bizony le kell írni, hogy miért kapcsolódik ide a malacka, és mi a kapcsolat az erdőirtások és az állattartás között. Mindezt részletesen és érthetően.

Mert ha nem tesszük egyértelművé a két téma közötti kapcsolatot, akkor jogosan érezheti azt a másik fél, hogy "beleszólunk" a beszélgetésbe, "csak erről tudunk beszélni", akkor is "ezt erőltetjük, amikor nem is arról van szó" és még sorolhatnám. És eszerint nem is nagyon fogja érdekelni a mondanivalónk. Viszont ha megérti a kapcsolatot, még az is lehet, hogy érdekesnek tartja ezt az új nézőpontot. Ehhez viszont az kell, hogy rámutassunk bizonyos összefüggésekre.


3.) Alapnak vesszük mindazt, amit mi tudunk

Ez kapcsolódik az előző ponthoz, ugyanis nagyon sokszor azért nem fejtjük ki az összefüggéseket, mert számunkra egyértelműek. Ahogy az egyik egyetemi tanárom mondta egyszer egy félresiklott kommunikációs gyakorlatunk kapcsán, amikor meg akartuk róla győzni, hogy a másik hibázott, hiszen egyértelmű volt a helyzet: "Lehet, hogy valami neked egyértelmű, de ebben a kommunikációs helyzetben "több értelem" is jelen volt."

Lehet, hogy számodra egyértelmű a kapcsolat bizonyos rákos megbetegedések és más tipikus népbetegségek illetve az állati eredetű élelmiszerek között, de másnak nem az, úgyhogy magyarázd el, mutass róla kutatásokat és tudományos tényeket! Mert különben ezek nélkül mondhatod, hogy a növényi étrend egészségesebb, nem fogják elhinni és összekötni a fejükben az okokat és tényeket. Lehet, hogy neked egyértelmű, hogy a bőr-műbőr kérdés környezetvédelmi oldalról korántsem fekete-fehér, de hiába mondod azt, hogy a bőr is ugyanolyan rossz, mint a műbőr, nem fogják érteni. El kell magyarázni részletesen, alaposan. Alá kell támasztani. 

Nem szabad elfelejteni, hogy egy karnista világban nőttünk fel mind, ahogy mi sem tudtuk rögtön a választ mindenre, ahogy mi sem láttunk minden összefüggést (sőt, azt tapasztalom, hogy rengeteg vegán még mindig nem lát nagyon sokat), úgy másoknak is el kell ezeket magyarázni, ha azt akarjuk, hogy lássák az alapokat és a problémákat.


4.) Nem érvelünk, hanem személyes véleményt mondunk, a hitünkből indulunk ki

Nem egyszer voltam szemtanúja annak, hogy egy vegán nem érveket, hanem a személyes hiedelmeit, hitét hozta fel példának egy olyan beszélgetésben, amikor érvekre lett volna szükség: ha valaki a húsfogyasztás egészségügyi oldaláról kezd beszélni, ne a rettegő állatok negatív rezgéseivel válaszoljatok. Attól függetlenül, hogy én hiszek-e ebben vagy sem, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez hit kérdése. Olyan tudományos kérdésekben mint az étkezés, az ember testfelépítése egyedül tudományos alapon érdemes és mérvadó érvelni a te hitrendszeredtől függetlenül.

Mondhatjuk azt, hogy Föld Anya ellen vétkezik, aki húst eszik. De vajon érteni fogja a másik, hogy miért? Vajon logikus, reális érv? Vagy jobb lenne-e kifejteni az állati eredetű élelmiszerek környezetromboló hatását anélkül, hogy a hitünket is belekevernénk (és vádaskodnánk)? Szerintem biztosan.


5.) Mi sem rendelkezünk elegendő információval

Nagyon sok vegán vagy növényi étrenden élő ember van, aki úgy akar meggyőzni másokat, hogy ő sincs elegendő információ birtokában, mert ő valamilyen okból váltott, azt a szempontot (remélhetőleg) ismeri, de mással kapcsolatban nincsenek információi. 

Tegyük fel, valaki növényi étrenden él a környezetvédelem fontossága miatt és vegánnak vallja magát, mert nincs tisztában a veganizmus jelentésével, miközben bőrcipőben jár és állatokon tesztelt kozmetikumokat vásárol. Egy kívülálló számára ez nagyon visszás, és rettentő negatív üzenet. Vagy valaki az állatok miatt vegán lesz, de nem tud az egészségügyi oldaláról nyilatkozni, ezért minden érve az állatokkal kapcsolatos, és ha az ember egészségére terelődik a szó, akkor már nem tudja azt az információt hitelesen átadni, hogy tökéletesen egészséges a növényi étrend. Elég rossz képet fest a veganizmusról, nem igaz?

Lehetséges, hogy neked bőven elég a tudat, hogy ez jó az állatoknak, és nem aggódsz a saját egészséged miatt, viszont másokat ez foglalkoztathat. Éppen ezért, ha valakivel belemész egy beszélgetésbe, nem árt, ha felkészülsz mindenre.

Az egyik legtöbb, amit az állatokért megtehetsz, hogy utánanézel a dolgoknak, olvasol válaszokat a gyakran feltett kérdésekre és ellenvetésekre, amire példát [nálam] és a [Veganinja] oldalán is találhatsz. Kereshetsz cikkeket a [Vegánlettem] vagy [CsirKevin] oldalán is, esetleg bárhol máshol, ahol hiteles, alapos forrásokat találsz. Ezek után pedig már tényszerű válaszokat tudsz adni azoknak, akik érdeklődnek.


6.) Nem mérjük fel, hogy a másikra mivel hatnánk

Ez kapcsolódhat az előző ponthoz, de akár ahhoz is, hogy nem mérjük fel, hogy minek, mikor van ott a helye és ideje. Például a Háztartásom hulladék nélkül csoportban sokkal jobban lehet hatni az emberekre a növényi étrend környezetvédelmi oldalával kapcsolatban (még akkor is, ha a veganizmus az állatokról szól), mert sokkal valószínűbb, hogy aki abban a csoportban benne van, érdeklődik a környezetvédelem iránt. Ahogy egy állatvédő csoportban az állatok szemszögéből a legideálisabb kiindulni. 

Azonban a kiindulási pont után is nagyon fontos, hogy mire helyezzük a hangsúlyt, ehhez pedig nem kell mást tenni, mint követni a beszélgetőpartnerünket, és ha mondjuk a fent említett csoportban a másik témát vált (környezetvédelemről az egészségre tereli a beszélgetést), akkor foglaljuk össze, összegezzük gyorsan pár mondatban a környezetvédelmi oldalt, és sodródjunk az árral és beszélgessünk az egészségügyi oldalról, hiszen valószínűleg akkor ezekkel kapcsolatban vannak a legkomolyabb kételyei. Az is lehet, hogy tisztában van a környezeti hatásokkal, de félti az egészségét. 

Nekem volt egyszer egy két napos vitám, aminek az vetett véget, hogy szóba került a feminizmus és a hölgy megértette a feminista mozgalom és a vegán aktivisták törekvései közötti összefüggéseket, beszélgettünk ennek a tükrében a veganizmusról, és az addig elzárkózó hölgy, aki a beszélgetés kezdetén szó szerint "baromságnak" nevezte a veganizmust, ezeknek a tükrében már értette, ismerte és elfogadta az álláspontunkat.

Azt hiszem, ez a példa mutatja a legjobban, hogy ha megtalálod a közös pontot valakivel, ha megtalálod azt, ami kapcsán hatni lehet rá, ami érdekli és amivel valóban törődik, akkor a legjobb, amit tehetsz, ha abból az irányból közelítesz.


+1.) Csendben maradunk

Lehetséges, hogy vannak helyzetek, amikor jobb csendben maradni, de nagyon sokszor ezzel is árthatunk. Ha adott a téma, szóljunk hozzá, ne féljünk belemenni beszélgetésekbe! Ha valaki beleköt az életmódunkba, ne nyugodjunk bele, próbáljunk érvelni és elmagyarázni a lényeget! És nagyon fontos tudatosítani magunkban, amikor az interneten beszélgetünk valakivel, hogy akármennyire is elzárkózik az az adott ember, akivel beszélgetünk, sok másik ember olvashatja a beszélgetésünket, akár olyanok is, akikre hathatunk. Butaságokat hord össze, akivel beszélgetünk, szívünk szerint már nem is válaszolnánk, mert olyan alapvető tévedései vannak? Annál jobb! Mert lehetséges, hogy akivel beszélgetek nem vált, de ha egy érdeklődő olvassa a beszélgetést, minél butább a másik, annál jobban kitűnnek számára a mi érveink.

Emellett nagyon sokszor a reménytelen emberekből is lehet vegán vagy növényi étrenden élő egy (vagy több) beszélgetés hatására, még akkor is, ha közben nem hittük volna. Nekem egyszer volt egy beszélgetésem egy YouTube videó alatt egy lánnyal, aki nagyon ki volt rám (és a veganizmusra) akadva: a növények is érezneken keresztül oroszlán is megeszi és ő akkor is enni fogja minden megvolt. Pár hónappal később egy másik videó alatt kommentelt: a veganizmus mellett érvelt. Akkor tudtam meg, hogy miután kilépett a beszélgetésünkből és nem védte már magát és az életmódját elgondolkozott. És váltott. Lehet, hogy most sokan pont ugyanígy vannak. Ha elültetjük a magot, akkor az kikelhet. Bennem mindig ez tartja a lelket, és ezért sosem maradok csendben, akármikor lehetőségem van rá, felszólalok az állatok érdekében.


Szerintetek van olyan hiba, amit kihagytam? Ti mit tennétek még bele ebbe a felsorolásba?