Nyílt levél Csengeri Lilla és Erdélyi-Sipos Alíz dietetikusok részére

2018.05.03

A minap egy vegán csoportban láttam [egy videót a HírTV reggeli adásából kivágva], amiben Csengeri Lilla dietetikus a vegánságról, mint étrendről beszélt, sajnos elegendő utánajárás hiányában. Majd ezután láttam a hölgy egy megosztását Facebookon, ami a [Magyar Nemzet egyik cikkéhez] vezetett, amelyben Erdélyi-Sipos Alíz nyilatkozott a növényi étrendet megítélve. Az interjúkban elhangzott tévedéseik kijavítására született válaszként ez a cikk tudományos források, kutatások és nemzetközi ajánlások alapján. Elsősorban a cikkben leírtakra reagálnék részletesen, mivel ezzel a tévében elhangzott tévedéseket is javítani tudom.

Tisztelt Csengeri Lilla és Erdélyi-Sipos Alíz!

A Magyar Nemzet oldalán, illetve a nyomtatott verziójában 2017. augusztusában megjelent egy cikk a növényi étrendről. A cikkben elhangzó vádakra és tévedésekre reagálnék tudományos forrásokat felvonultatva. Kérem, olvassák el a levelemet, nézzenek utána az általam megjelölt forrásoknak, és mérlegeljék, hogy szakmailag megalapozott-e ezután is a korábbi véleményükhöz tartani magukat.

Elsőként szeretném leszögezni, hogy a veganizmus nem egy diéta. A diéta, ahogy a vegánok is étkeznek, a növényi alapú étrend, ezzel szemben a veganizmus lényegében egy állatjogi mozgalom. A veganizmus hivatalos definícióját [itt] megtalálják, így minden alkalommal, amikor "vegán diétáról" vagy "vegán étkezésről" beszélnek, tévesen használják a kifejezést, ami az én olvasatomban az alapos utánajárás hiányáról árulkodik.

Ezt írják a cikkben: "A szakember szerint ugyanis mindkét étrendre igaz, hogy számos olyan tiltást tartalmaz, ami az egészséges táplálkozás szempontjából felesleges, hosszú távon pedig káros következményei is lehetnek. A paleónál például a tej, tejtermékek tiltása ilyen: azért problematikus, mert számos olyan értékes vitamin és ásványi anyag esik ki a táplálkozásból, ami fontos volna a gyerekek és a felnőttek számára is. Ezekből szívódik fel például a legeredményesebben a kalcium, amire a csontrendszerünknek elengedhetetlenül szüksége van. "

Abba bele sem megyek részletesen, hogy már olyan alapvető dolgokkal kapcsolatban is pontatlan és helytelen a cikk, hogy a tejtermékek elhagyása a növényi étrendre is igaz. Abba viszont mindenképpen belemennék, hogy a tejtermék fogyasztása nem a legjobb kalciumforrásunk. Először a józan paraszti ész és logika alapján: az embernek emlősként valóban szüksége van anyatejre, de csak addig, amíg az édesanyja szoptatja. Ezek után már nincs. Pláne nincs szüksége egy bizonyos faj, forralt, feldolgozott, kezelt anyatejére. Valljuk be, igen érdekes lenne, ha az ember lenne az egyetlen emlős, ami egy bizonyos tápanyagot csak egy bizonyos, másik faj anyatejéből tudna bevinni a szervezetébe miután amúgy elvileg már nem lenne szüksége anyatejre. Nem igaz?

De nem csak a logikus megközelítés mondatja ezt velem, tudományos szemszögből is ugyanerre juthatunk. Sőt, szögezzük le az elején: nem lesz a tejtől erős a csontunk. Sőt, azokban az országokban a legnagyobb a csontritkulásos betegek, csonttörések száma, ahol a legtöbb állati tejet fogyasztják. Források: [TheBMJ]; [US National Library of Medicine National Institutes of Health]

Pontosan, a tej nem erősíti a csontokat, sőt egyenesen összefüggésbe hozható a csontritkulás mellett bizonyos daganatos megbetegedésekkel és a cukorbetegséggel is.

Például a Medical Online egy [érdekes kutatásra] hívja fel a figyelmet: Karl Michaëlsson és munkatársai, a svédországi Uppsala University kutatói szerint a nagy mennyiségű tej fogyasztása nem erősíti, hanem egyenesen gyengíti a csontokat, sőt idő előtti elhalálozáshoz is vezethet. A kutatók több mint 61 ezer nőt és 45 ezer férfit követtek 11 éven keresztül, és azt figyelték meg, hogy minél több tehéntejfogyasztásról számolt be valaki, annál nagyobb valószínűséggel tört el a csontja a vizsgálat időtartama alatt.

Mivel a tehenek is - ahogy minden emlős - saját tejét az utódai táplálása érdekében termeli, a tej önmagában természetesen is tartalmaz bizonyos mennyiségű növekedési hormont, például az úgynevezett inzulinszerű növekedési hormont (IGF-1 és 2). Ezek anélkül is kimutathatók, hogy a tehenek bármilyen külső hormonkezelést kaptak volna. A hormonok az utód növekedését segítik elő, ugyanakkor ez a tulajdonságuk az embernek már korántsem kedvez. A kutatások szerint a pasztőrözés - azaz a hőkezelés - nem befolyásolja a tej IGF-hormon-tartalmát. Mivel az IGF jó részét nem tudjuk lebontani, hanem átjut a bélfalon, a rendszeres tej- és tejtermékfogyasztás felnőttekben 10-20%-kal, gyermekekben 20-30%-kal megemeli az IGF-szintet. A kutatások ugyanis arra mutattak rá, hogy ezek a hormonok elősegítik a korai pubertás, a cukorbetegség, valamint a rák kialakulását. A New England Journal of Medicine szerint Finnország vezet az egy főre eső tejfogyasztásban, és ott a legnagyobb arányú az inzulinfüggő cukorbetegek száma is.

Jessica Outwater 1997-ben riasztó összefoglalót közölt a Medical Hypothesisben: egy 25 ezer főre kiterjedő norvég vizsgálatban a napi 3 liter tejet fogyasztóknál - a napi másfél decit fogyasztókhoz képest - háromszoros volt a mellrák kockázata. 

A Pécsi Tudományegyetem nemrég az Orvosi Hetilapban jelentetett meg [egy tanulmányt a növényi étrend előnyeiről], és ők ez a diétát bizonyos tipikus mai népbetegségek, többek között a csontritkulás kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartották. Igen, a csontritkulás megelőzéséhez és kezeléséhez a tejtermékek elhagyása egy jó irány.

Mindenhonnan ömlik ránk, hogy a kalcium miatt van szükségünk a tejre, de például a minap a cronometer.com-on a napi kalciumszükségletemet többszörösen meghaladóan fedezte a zabtejem, a zabkásám, az ebédre evett szejtánom és az a pár szem mandula, amit ettem mellette. A tej mellőzésére felszólító dietetikusok szerint a csontritkulást jelentősen meg lehet előzni olyan növényi táplálékokkal, amelynek köztudottan magas a kalciumtartalma, mint például a kelkáposzta, a mák, a tökmag, a mogyoró, a mandula, a petrezselyemzöld, a szója, a dió, a spenót, a sóska, a brokkoli vagy más zöld levelű növények és a hüvelyesek. A tudományos cikkek felhívják arra is a figyelmet, hogy a csontok egészségének megóvásának legjobb módja, ha sportolunk, mind gyerek-, mind felnőttkorban.

Felhasznált forrás: [LINK]

Majd ezt írják: "Még rosszabb a helyzet, ha vegán étrend esetén mindenfajta állati eredetű táplálékot megvonnak tőlük. A gyerekek számára még fontosabb, hogy egészségesen étkezzenek, és ne aszerint, amit a szülő annak vél, és különböző helyekről összeolvasott. Bizalmat kellene adni a táplálkozástudományi szakembereknek, hiszen amit ők mondanak, az mindig tudományosan megalapozott."

Én teljes mértékben bizalmat szavazok azoknak a fejlődő, tudományos állásfoglalásokat követő szakembereknek, akik képesek felülemelkedni a régi hiedelmeken*. Az [Ausztrál Dietetikusok Szövetsége], [Kanadai Dietetikusok Szövetsége], a [Physicians Comittee for Responsible Medicine], a [British Dietetics Association], és az [Academy of Nutrition and Dietetics] is azon az állásponton van, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend minden életkorban (beleértve a gyerekkort és az idősebb kort is) és állapotban (beleértve a szoptatás és terhesség időszakát is) teljes körű és kielégítő az ember számára. A Pécsi Tudományegyetem korábban említett [tanulmánya a növényi étrend előnyeiről] is ezt támasztotta alá. Sőt, ők a cikkben a növényi étrendet bizonyos tipikus mai népbetegségek kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartották, mint az elhízás, a szív-érrendszeri és tumoros megbetegedések, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a korábban is említett csontritkulás.

*Egy korábbi tanulmányból ered az elképzelés, miszerint a növényi étrend nem megfelelő az emberi szervezet számára: "A szegényebb (első sorban harmadik világbeli) országokban hosszú követéses vizsgálatokat végezve azt tapasztalták, hogy ott a hús és más állati eredetű táplálékok fogyasztása nem megfelelő mennyiségű, így a kutatók azt a megállapítást szűrték le, hogy a nagyfokú alultápláltság az állati eredetű élelmiszerek korlátozott fogyasztásának a következménye. A tévesen levont következtetéseket a mai napig helytelenül magyarázzák az orvosok és a laikusok egyaránt." (Orv. Hetil., 2016, 157(47), 1859-1865.)
Azonban ezt nem szabad ilyen egyoldalúan vizsgálni, hiszen a harmadik világbeli országok alultápláltsága és tápanyaghiánya nem az állati eredetű élelmiszerek hiányából, hanem a megfelelő élelmiszerek és a változatos táplálkozás hiányából fakadnak. Ez az egyoldalú kutatás évekkel később is megalapozatlanul hat a növényi étrend megítélésére.

Emellett a Harvard Health Publication két tanulmányt is közzétett már a témában. Az [egyikben] ezt írták: "A húsfogyasztás és a vastagbélrák kapcsolatát vizsgáló tanulmány metaanalíziséből arra jutottak, hogy a jelentős mennyiségű vörös hús fogyasztása 28%-kal, a feldolgozott húsok nagy mennyiségű fogyasztása pedig 20%-kal növeli a kockázatot." A [másikban] pedig ezt: "Úgy látszik, hogy az 'egészséges húsfogyasztás' egy oximoron lett [...] A tanulmány szerint azok, akik a legnagyobb mennyiségű vörös húst fogyasztották, általában fiatalabban hunytak el, és ennek gyakrabban volt az oka a keringési rendszer megbetegedései és a rák [...] még akkor is, ha a kutatók ellensúlyozták az egészségtelen életmód hatásait, az elhalálozások és a húsfogyasztás továbbra is összefüggésben álltak."

A [Physicians Committee for Responsible Medicine] ezt is kijelentette: "Két összefüggés rendre megjelenik a daganatos megbetegedéseket vizsgáló kutatásokban: a zöldségek és a gyümölcsök segítenek csökkenteni, a hús, az állati és a zsíros termékek pedig gyakran kockázatnövelő tényezőként jelennek meg. [...] Nem meglepő, hogy a vegetáriánusoknak van a legkisebb esélye a daganatos megbetegedésre, jelentősen kisebb, mint a húsevőknek."

Emellett a [British Dietetics Association] szerint: "Alacsonyabb kockázattal jár a szívbetegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, egyes rákos megbetegedések és a magas koleszterin szint tekintetében. Ez amiatt lehet, mert ezek az étrendek kevesebb telített zsírt, kevesebb kalóriát tartalmaznak, és gazdagabbak rostokban, fitonutriensekben/fitokemikáliákban (ezek védő tulajdonságokkal rendelkezhetnek), mint a nem vegetáriánus étrendek."

A [Kanadai Dietetikusok Szövetsége] amellett foglalt állást, hogy "az egészséges növényi étrendnek megannyi egészségre gyakorolt pozitív hatása ismert: alacsonyabb arányban fordul elő az elhízás, a szívbetegségek, a magas vérnyomás, a magas vérkoleszterinszint, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos rákos megbetegedések."

Tovább megyek, a [John Hopkins Közegészségtudományi Iskola] a következőt mondja: "Meggyőző tudományos bizonyítékok rámutatnak a túlzott húsfogyasztás, különösen a vörös- és a feldolgozott húsok és a szívbetegségek, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, bizonyos típusú rákos megbetegedések és korai elhalálozások kapcsolatára. A zöldségben, gyümölcsben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben gazdag étrend segíthet megelőzni ezeket a betegségeket, és számos más egészségügyi előnnyel is járhat. [...] Az USA-ban fogyasztott fehérjetartalmú ételek többsége hús, vagy egyéb állati eredetű termék, melyekben gyakran magas a telített zsír és koleszterin tartalma, ellentétben a tápanyagban gazdag, és az egészségünkre jó hatással lévő növényi alternatívákkal (pl. bab, borsó, lencse, szójatermékek, diófélék és magvak)."

Az [American Journal of Clinical Nutrition] szerint pedig: "A nagyon alacsony húsfogyasztást vizsgálva a hat tanulmányból négynél azt figyelték meg, hogy jelentősen csökkent az elhalálozás veszélye. [...] Az észak-amerikai és az európai felnőttek jelenlegi kohortadatai azt mutatják, hogy azok körében, akik nagyon kevés húst fogyasztanak, tovább élnek."

Emellett a [JAMA International Medicine] egy tanulmányában azt vizsgálta, hogy a különböző eredetű fehérjebevitel milyen összefüggést mutat az elhalálozással. A tanulmány szerint az az állati fehérje fogyasztása növeli a szív- és érrendszeri betegségek miatti elhalálozást, ezzel szemben viszont a növényi fehérje csökkenti ennek az esélyét. A kutatók ezért felhívják a figyelmünket arra, hogy a fehérjeszükségletünket egészségesebb növényi forrásokból fedezni.

Továbbá ne feledkezzünk meg arról, hogy a [WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet] is közzétette már az állásfoglalását a vörös és feldolgozott húsok karcinogén hatásairól.

A Pécsi Tudományegyetem Orvosi Hetilapban megjelent tanulmányáról pedig fentebb is írtam már.

Úgy gondolom, hogy ezek igen megalapozottnak tűnnek, és érdemes lenne mindezek tükrében újra mérlegelniük a korábbi ismereteik helyességét.

Majd így folytatják: "vegánoknál gyakran kialakuló vas- és B12-vitamin-hiány miatt pedig fáradékonyabbak lesznek, nem tudnak úgy koncentrálni, mint egészséges társai..."

Ebben a [cikkben] elég részletesen írtak erről. Azonban a legérdekesebb része ennek a témának: Az Egyesült Királyság Élelmiszer Szabványügyi Hivatala (FSA) a 2003-as Országos Élelmiszer- és Táplálkozási Felmérésen vizsgálta a vasforrásokat, és megállapította, hogy az összes (hem és nem-hem) vas 17%-a húsból származott, 3% a halból, és 1%-a tejtermékekből. A táplálékban a vas túlnyomó többsége (több mint 75%) növényi alapú élelmiszerekből származik. Egy friss vizsgálat összehasonlította 33 000 húsevő, 10 000 hal fogyasztó, 18 000 vegetáriánus és 2500 vegán vasbevitelét, és megállapította, hogy a vegánok rendelkeznek a legmagasabb bevitellel. Ezt követték a hal fogyasztók és a vegetáriánusok, a húsevőké volt a legalacsonyabb vas bevitel.

És ugyan a hús nélküli étrendet követők vasszintje valamivel alacsonyabb, ennek ellenére nem fordult elő közöttük nagyobb arányban vashiányban szenvedő. Ez annak köszönhető, hogy a növények csak nemheme vasat tartalmaznak, míg az állati erdetű élelmiszerek nemheme és heme vasat is. A heme vasat viszont nem szabályozza a test, ami azt jelenti, hogy mindig felszívódik, míg a nemheme vasat a szervezet szabályozza és csak akkor szívja fel, amikor szükséges. Éppen ezért a növényi eredetű vas ilyen szempontból előnyösebb lehet az állati eredetűnél. 

A Brit Dietetikusok Szövetsége és az Amerikai Dietetikusok Szövetsége egyetért abban, hogy a vegetáriánus étrendet követők között (ide tartozik a növényi alapú étrend is) nincs nagyobb esélyük a vashiányra, mint a húst fogyasztók között. (BMA, 1986; American Dietetic Association, 2003). Forrás: [Link]

A fent forrásul alapul vett kutatás fordítása magyar nyelven [itt] érhető el.

A B12-vitamin kapcsán pedig [itt] találhatnak egy nagyon jó cikket, amiben olyan forrásokat használtak fel, mint a The National Center for Biotechnology Information, The New England Journal of Medicine, Clinical Science, The American Journal of Clinical Nutrition, National Academies of Sciences and Medicine stb. 

Valóban az egyetlen vitamin, amit vegánként pótolnunk kell, a B12-vitamin. De ez sem csak a húsban található ám, előfordul bizonyos algákban és más növényekben is. Sőt, idéznék a fent megjelölt forrásból: "A B12-vitamint baktériumok termelik. Nem az állatok, nem is a növények termelik, hanem kizárólag bizonyos baktériumok. Ezek a baktériumok elvileg szinte bárhol megtalálhatóak lennének: a talajban, az ivóvízben, illetve az ételeink körül is. Azonban olyan procedúrákat használunk mind a mezőgazdaságban, mind az állattartásban, mind a lakosság étel- és ivóvíz-ellátásában, ami ellehetetleníti e baktériumok életben maradását." 

Az állatok is táplálékkiegészítő formájában kapják ezt a vitamint a nagyüzemi állattartásban, és ezen keresztül fogyasztják el az emberek. De ennek ellenére is a mindenevők között is egyre több a B12-vitamin-hiányos ember. Az étrend-kiegészítők korában, amikor a drogériák és patikák polcai roskadoznak a különböző étrend-kiegészítőktől (megjegyzem, nem a vegánok miatt), amikor a netre beírja az ember és 3 perc alatt megrendeli azt, amit keres, szerintem elég barbár dolog egy állatba juttatni mesterségesen a B12-vitamint, majd az állatot megölni és megenni, ahelyett hogy mi magunk vennénk magunkhoz közvetlenül. És ez nem azért van, mert az emberi szervezet alkalmatlan a növényi étrendre, hanem azért, mert az emberi behatás következtében már nem tudjuk honnan természetes módon magunkhoz venni a B12-vitamint.

Mindezek tükrében szeretném hangsúlyozni, hogy több helyen is téves az a cikkben elhangzó gondolat, miszerint "amennyiben tehát hosszú éveken keresztül paleo- vagy vegán étrend szerint táplálkoznak a szülők, és miattuk kényszerűségből a gyermek is, az egyértelműen hátrányukra válhat."

Egyrészt, ahogy fentebb is írtam, "vegán étrend" nem létezik, növényi alapú táplálkozást folytatnak a vegánok. Másrészt pedig minden korábban felsorolt információ alapján kijelenthető, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend nem válik a gyermekek hátrányára, sőt mindamellett, hogy kielégítő a számukra, csökkenti a tipikus népbetegségek kialakulásának veszélyeit. (Ez a paleó étkezésről valóban nem mondható el.)

Az pedig egyenesen hazugság a fentiek tükrében, amikor ez hangzik el: "Erdélyi-Sipos Alíz szerint [...] a probléma az, hogy ez nagyon sokféle vitamin- és ásványianyag-hiányhoz vezethet, ami a gyerekekre különösen veszélyes. Azzal ugyanis, hogy semmiféle állati eredetű terméket nem fogyasztanak, a teljes értékű fehérjék, aminosavak nem kerülnek be a szervezetükbe. Ezeket másképp pedig nem lehet pótolni."

Akkor térjünk is át a fehérjékre, ugyanis ez a téves információ a cikkben és a videóban is elhangzott. Mint fentebb is olvasható volt, egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a szervezet számára előnyösebb a növényi eredetű fehérjék fogyasztása az állat eredetűek helyett.

[Ebben] a táplálkozási tanácsadó által írt cikkben olyan forrásokat használtak fel, mint az Academy of Nutrition and Dietetics, US National Library of Medicine, National Institutes of Health, The American Heart Association (AHA), Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics stb.:

"Valamiért elterjedt a köztudatban, hogy állati termékek fogyasztása nélkül egyszerűen nem lehet elegendő mennyiségű fehérjét és/vagy aminosavat bevinni. Egy másik óriási tévedés, hogy a növényekben nem található meg az összes számunkra fontos fehérjeépítő aminosav. Ezen mítoszok megcáfolása a mai feladatunk. Egyből szeretném leszögezni, hogy a vegánok elegendő mennyiségű fehérjét visznek be. Idézni szeretnék a világ egyik legnagyobb dietétikai szervezete, az Academy of Nutrition and Dietetics által kiadott tudományos közleményből:

  • "Ezek az étrendek (vegetáriánus és teljesen növényi) bármely életszakaszban (beleértve a terhességet, szoptatást, csecsemőkort, gyerekkort, időskort) lévő ember számára megfelelőek (sportolóknak is)"
  • "a növényi étrendet követők elegendő, sőt sokszor azt is meghaladó mennyiségű fehérjét visznek be feltéve, hogy megfelelő mennyiségű kalóriát esznek"
  • "minden aminosavból elegendő mennyiséget visznek be, nincs szükség étkezéseken belüli komplettálásra"

Összesen 22, az emberek számára létfontosságú (fehérjeépítő) aminosav van, ebből 9 esszenciális, tehát nem tudja a szervezet előállítani. Ezek közül az összes megtalálható a növényekben.

Tény, hogy az emberi izom nagyon hasonló felépítésű, mint a non-humán állatok izma, így nem lepődünk meg, hogy aminosav-összetétel szempontjából közelebb állnak egymáshoz, mint például az uborka és az emberi izom. Viszont, ha elegendő kalóriát tartalmazó növényi étrendet követünk, akkor így is úgy is be fogjuk vinni az összes aminosavból a kellő mennyiséget, tehát nincs szükségünk állati termékekre. Ráadásul az állati termékek rengeteg más káros anyagot is tartalmaznak, amit a növények nem, így egyértelműen jobb választás az állati eredetű termékek elkerülése és a növényi étrendre való áttérés.

Nagyszerű növényi fehérjeforrás egyébként a sárgarépa, a kukorica, a karfiol, a kelbimbó, a tök, az uborka, a burgonya, a zöldborsó, az összes dióféle, a szezám- és napraforgómag, valamint a paradicsom fehérjéi."

Például a cronometer.com oldalon vezetett étkezéseim alapján tegnap a fehérjeszükségletem 320%-át fedeztem pusztán növényekkel, és minden szükséges esszenciális aminosavat bevittem a szervezetembe mindenféle erőlködés vagy nehézség nélkül. 

Mit ettem ehhez?

  • Reggelire: banános, rizstejes zabpelyhet és zabkorpát keverve
  • Ebédre: rizstejes burgonyapürét, babos-paradicsomos-rukkolás-retkes salátával és grillezett, hagymás szejtánnal
  • Vacsorára: sütőben sült édesburgonyát, grillezett, hagymás mogyoróval, csicseriborsóval és sütőben pirított kenyérrel

Ezzel le is zárnám a fehérje kérdését, úgy gondolom, hogy már így is többet beszéltem róla, mint amennyit kellett volna.

Mindezek tükrében kérem Önöket, hogy vizsgálják meg alaposan a nemzetközi tanulmányokat és tudományos állásfoglalásokat (kiváltképpen mielőtt egy étrendről nyilvánosan nyilatkoznak). Illetve szeretném felszólítani Önöket arra, hogy a veganizmust ne mossák össze a növényi étrenddel, ugyanis  a kettő között komoly különbségek vannak.

Tisztelettel:

Juhász Anita Diána
www.cruelty-free-beauty.hu